„Néven nevezték a gonosz ellenséges ügynököket. Sőt a főhős személyes zsenialitásának köszönhetően egyikükből részletes feltáró, beismerő vallomást is kicsikartak. Így működik, kérem, az élenjáró demokratikus tényfeltáró sajtó, és nem mellesleg ilyen balfácánokból áll az újgonosz birodalmának titkosszolgálata. Azt, hogy az orosz biztonsági szolgálat egyik különítménye mérgezte meg Alekszej Navalnijt, úgy tessék elképzelni, hogy évek óta ott ólálkodnak körülötte, harminc alkalommal ugyanazon a repülőgépen ülve bejárták vele a nagy Oroszországot Pétervártól Habarovszkig. Csupa magasan képzett orvos és vegyész, a vegyi fegyverek specialistái, zsebükben a világ legveszedelmesebb harcászati idegmérgével, aminek az említésétől is legyek módjára hullanak az emberek, csupán csak, mint nemegyszer kiderült, a kiszemelt célszemélyeken nem fog a méreg. (…)
Az amúgy hallgatag ügynökök egyből szószátyárságig beszédessé válnak, szóba állnak bárkivel, aki e polgári telefonjukon egy jól hangzó orosz (ál)néven mutatkozik be nekik, készségesen megosztva műveleti tevékenységük minden részletét. Így például elárulják, hogy a mérget a célszemély alsónadrágján keresztül igyekeztek célba juttatni.