Büszke vagyok arra, hogy az országot képviselhetem

„– Nocsak, ezek szerint beszélgethetünk magyarul?

– Picit... De ha nem baj, váltsunk inkább angolra, úgy könnyebb. Kisebb megszakítással hét éve itt élek a családommal, fogalmazhatok úgy is, hogy Franciaország a hazám, Magyarország az otthonom. Hogy így érzek, abban jelentős szerepük van az embereknek, sohasem volt olyan benyomásom, hogy bárhol is úgy kezeltek volna, mint egy idegent. Nem tudok elég hálás lenni mindazért, amit Magyarországtól kaptam. Egyvalamivel gyűlik meg a bajom, igaz, azzal nagyon: a magyar nyelvvel.

– Hasonló gondokkal küzd a szakmai stáb három olasz tagja is, de Marco Rossi, Cosimo Inguscio és Giovanni Costantino azt ígérte, megtanul magyarul. Csatlakozik hozzájuk?

– Ezen ne múljon, egy próbát én is teszek! Szívesen nyilatkoznék magyarul egy Eb-csoportmeccs után. Ámbár addig el is kell jutnom, hogy játszhassak a kontinenstornán.

– Aki létfontosságú gólt szerez az Izland elleni mérkőzésen, annak már-már bérelt helye van a keretben, nem?

– Ez nem így működik. Bár a gólt én lőttem, az érdem a csapaté. Ez futball, nem tenisz, itt nem az egyén van a középpontban, hanem a közösség. Rendben, én találtam a kapuba a nyolcvannyolcadik percben, ám ehhez kellett, hogy a társaim előtte kifárasszák, és ezzel hibára kényszerítsék az izlandiakat, engem pedig helyzetbe hozzanak. Az egyenlítést, majd a győzelmet együtt érdemeltük ki.

– Emlékszik arra, hogyan ünnepelte a gólját?

– Olyan pillanatokat éltem meg, amelyeket sohasem feledek.

– A mezén lévő magyar címert is megcsókolta...

– Ezzel szerettem volna megmutatni, mennyire tisztelem Magyarországot. Büszke vagyok arra, hogy az országot képviselhetem. Ezen a ponton visszakanyarodhatok oda, amivel kezdtem: amit Magyarország adott nekem, a pályán viszonozhatom. Jóllehet tisztában vagyok azzal, mindazt, amit kaptam, nem tudom visszaadni. A nemzet iránti szeretetemet és megbecsülésemet viszont kifejezhetem, nos, ez történt a gólörömnél. S volt még valaki, aki miatt nagyon boldog voltam az Izland elleni győzelem után: Fiola Attila, aki a négy évvel ezelőtti Eb első meccsén súlyos sérülést szenvedett. Nem beszélve arról, hogy jósként is megállná a helyét. »Fityót« ugyanis már lecserélték Izland ellen, én még arra készültem, hogy pályára küldjenek, amikor ő – Hangya Szilveszterrel együtt – folyamatosan azt hajtogatta, beállsz és gólt rúgsz!”