A Mol feljelentést tett az Európai Bizottságnál a horvát olajvezeték-üzemeltető ellen.
Újabb feljelentést nyújtott be a Mol Group és a Slovnaft az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságánál a horvát olajvezeték-üzemeltető, a JANAF ellen – áll a Mol sajtóközleményében.
A vállalatok szerint a cég visszaélésszerű árképzési gyakorlatot folytat, amely jelentősen megdrágítja a kőolaj szállítását Magyarország és Szlovákia finomítói felé.
A Mol és a Slovnaft állítása szerint a JANAF az orosz-ukrán háború 2022-es kirobbanása óta jelentősen megemelte a tranzitdíjakat.
A háború kitörése óta a Mol-csoport által megrendelt szállítási mennyiség másfélszeresére nőtt, a horvát vállalat azonban ennek ellenére közel a duplájára emelte a díjakat, és ezt a magas árszintet azóta is fenntartja.
A cégek szerint a díjemelésekre immár négy éve nem adtak megalapozott indoklást, és a JANAF nem hajlandó nyilvánosságra hozni az árazás alapjául szolgáló költségeket vagy módszertant sem.
A vállalatok szerint a horvátországi tranzitdíj jelenleg jóval magasabb más európai vezetékekhez képest.
A JANAF díjai emellett közel kétszer olyan magasak, mint amit a Mol-csoport az ukrán szakaszon húzódó Barátság kőolajvezeték használatáért fizet – még úgy is, hogy ez a vezeték háborús övezeten halad át.
A Mol és a Slovnaft szerint a JANAF az uniós versenyjog alapján monopol piaci erővel rendelkezik a kőolaj Magyarországra és Szlovákiába történő szállításának piacán. Az uniós szabályok szerint a monopolhelyzettel való visszaélésnek minősülhet a tisztességtelen vételi vagy eladási árak alkalmazása, illetve az indokolatlan kereskedelmi feltételek előírása.4
A két vállalat álláspontja szerint a JANAF által alkalmazott díjak a költségekhez képest túlzottak és objektíven nem indokolhatók.
Szerintük a horvát cég a háborús helyzetből fakadó körülményeket használja ki, különösen azt, hogy a Barátság kőolajvezeték működése az elmúlt időszakban bizonytalanabbá vált.
A vállalatok úgy vélik, hogy ez a gyakorlat nemcsak a piaci szereplőket érinti hátrányosan, hanem a közép-kelet-európai régió energiaellátásának biztonságát is veszélyeztetheti.
A vitát tovább bonyolítja az orosz kőolajszállítmányok kérdése is.
A Mol és a Slovnaft szerint a JANAF mindeddig nem adott egyértelmű választ arra, hogy az Európai Unió szankciós szabályainak megfelelő orosz, legális szállítmányokat átengedi-e a vezetékrendszeren.
A két vállalat emiatt már március elején külön panaszt nyújtott be az Európai Bizottságnál.
Az ellátási bizonytalanságot növeli, hogy a Mol-csoportnak egyelőre nincs érvényes szállítási szerződése a JANAF-fal a 2026-os évre. A felek közötti tárgyalások még mindig zajlanak, és a tervezett kapacitástesztek sem tudtak elindulni a horvát vállalat miatt.
A Mol és a Slovnaft ezért az Európai Bizottság beavatkozását várja az ügyben, abban bízva, hogy a versenyjogi vizsgálat tisztázza a tranzitdíjak jogszerűségét és hozzájárul a régió energiaellátásának kiszámíthatóbb működéséhez.
Nyitókép: Attila KISBENEDEK / AFP
Zelenszkij nem hátrál meg, fegyverszállítást is követel Magyarországtól, sőt már a Török Áramlat gázvezetéket támadják az ukránok. Mi jöhet még? Ki rántja el a kormányt? Itt a Mesterterv legújabb adása.
A túlfűtött politikai nyelvezetnek van egy mellékhatása: nem csökkenti, hanem növeli a gyanút.
A kormány által indított Nemzeti Petícióhoz már több mint másfél millióan csatlakoztak.
Eközben Kijev hamarosan vad pénznyomtatásba kezdhet.
A külügyminiszter szerint az Európai Uniónak haladéktalanul fel kell függesztenie az orosz kőolajra vonatkozó szankciókat.
Brüsszelben már kora reggel kapkodják a fejüket...
Dornfeld László vezető elemző szerint az Európai Unió Bírósága egy „aktivista szervezet”, amely már régóta igyekszik a saját eszközeivel előmozdítani azokat a politikai ügyeket, amelyeket fontosnak tart. Ilyen a nemváltoztatás kötelező engedélyezése is, melyről nemrég született ítélet.
Egyszerűen csak ki kell nyomtatni.
Úgy tűnik, bírói „segédlettel” előbb félretájékoztatták a közvéleményt, majd pedig elhallgatták a valós információkat.
