A lassan az egész Nyugatot elborító, már kis magyar világunkba is be-behallatszódó kulturális forradalom idején hadd kövessek el néhány újbeszél-inkompatibilis gondolatbűnt!
*
Minden élet számít.
Vannak nők.
Vannak férfiak.
Nem minden a bőrszín.
Nem minden a szexuális identitás.
Mi mindannyian egyéniségek vagyunk. Nem csoportidentitások előre meghatározott, sablonokba rakható, egyívású, egy ügyű alanyai. Az egy másik állatfaj, nem a Homo sapiens sapiens.
Van rend.
Van jog.
A rend fenntartása jobb, mint a rend felszámolása.
A jog uralma jobb, mint a csőcselék uralma.
Van különbség egy békés tüntetés, megemlékezés és a békétlen zavargás, fosztogatás között.
Van olyan, hogy jó.
Van olyan, hogy rossz.
A rosszakat el kell ítélni. A bűnösök bűnhődjenek.
Van nyugati civilizáció.
Van mire büszkének lennünk e civilizáció miatt.
Van olyan, hogy történelem.
A történelem, a múlt nem eltörlendő. Végképp végképp nem.
Örökségünk megőrzendő, nem elpusztítandó.
A haladás néha zsákutcába vihet. Erről beszélni szabad, és nem tilos.
Közép-európaiként, magyarként nincs miért szégyenkeznünk, bocsánatot kérnünk a gyarmatosításokért, mások történelmi problémahalmazaiért. Más ügye, más problémája, más dolga. Mindenki foglalkozzon a maga problémáival, nálunk is akad elég.
A Nyugat nem a népek és identitások börtöne, és nem elnyomó-rasszista-patriarchális-ciszgender konstrukció, hanem a világ legélhetőbb, legfejlettebb, legszabadabb régiója minimum Battonyától Vancouverig. ahol az emberek a legszabadabban megélhetik és megvalósíthatják önmagukat, legszabadabban elmondhatják, megvallhatják és megvitathatják nézeteiket.
Mielőtt az egész emberiséget akarnád megváltani, előbb rakj rendet a szobádban!
Kétszer kettő, az négy. Nem öt.