Kettős földrengés Pozsonyban

„A szlovák politika nagy kérdése most az, hogy az OLaNO mennyire váltja be a hozzá fűzött reményeket, mennyire tud a 2018-as Kuciak-gyilkosság rémálmából – az oknyomozó újságíró és kedvese az alvilág mély bugyraihoz vezető megöletéséből – felocsúdni, hogyan tud stabil kormányt alakítani, illetve háromötödös alkotmányos többség birtokában lesz-e, hogy megtisztítsa az igazságszolgáltatást.

Az OLaNO egyelőre beteljesületlen álom, amelyet ugyanúgy az uralkodó politikai elittel szembeni elégedetlenség emelt a hatalomba, mint Olaszországban az Öt Csillag Mozgalmat vagy Franciaországban Emmanuel Macron elnök az önmagukat lejáratott szocialisták és a jobbközép közé magát ékként beverekedő centrista-liberális alakulatát. Néhány év elteltével mindkét erő esetében látszanak már a fásultság jelei. Nagyon imponálóan tud hatni az elitellenesség, de mély társadalmi beágyazottságra van szükség ahhoz, hogy a siker tartós maradjon. Macron pártja a jövő hét végi önkormányzati választásokon áll ilyen próbatétel elé Franciaországban.

Az OLaNO-nak most indul az óra. Egy múlt heti, dunaszerdahelyi úton sürgősséggel kikupált riporterként Matus Tibor felvidéki gazdasági szerkesztőtől tudom, hogy a Smer kormányzása alatt, a Robert Fico exkormányfő nevével fémjelzett korszakban felélte forrásait az Ivan Mikloš egykori pénzügyminiszternek köszönhető jó gazdaságpolitika. »Hatékony« rendszert alakítottak ki az uniós pénzek lenyúlására. A mohi atomerőmű-beruházás például kétszer annyi idő alatt, kétszer annyi pénzért fog megvalósulni, és noha folyamatosan építkezéseket látni Szlovákia-szerte, négy év alatt mindössze tizennégy kilométer autópályát adtak át. Ez is az OLaNO malmára hajthatta a vizet.”