Szovjet vérnyomok

Idézek Jan T. Gross: Revolution from Abroad (Forradalom külföldről), The Soviet Conquest of Poland’s Western Ukraine and Western Belorussia (Princeton University Press, 1988) című könyvéből: “Az emigráns lengyel külügyminisztérium emlékeztetőjében az 1939 és 1941 között a Szovjetunióba deportált és költözött lengyel állampolgárok számát 1,25 millióra becsüli.” (194.old.) (A könyvben közölt térkép, amit a lengyel hadsereg térképészeti osztálya készített 1,05 milliót ad mint a deportáltak száma. (195.old.) Majd Gross bemutatja a másik oldalt: “Ugyanezen két év alatt, 1939 és 1941 között, Lengyelország németek által megszállt területén 120,000 volt az áldozatok száma”, 100,000 lengyel zsidó, a többi lengyel. (228.old.) A kelet-lengyelországi szovjetek megszállta területen a deportálások nem kíméltek senkit, bár a lengyel etnikumot mint uralkodó, elnyomó fajt állították be a szovjetek és ezt használták népszerűsítő magyarázatként a megszállásra.

A új kori politikai és más hasonló jellegű tömeggyilkosságokat és deportálásokat a nagy francia forradalom idején a liberális jakobinusok vezették be.

Most nem ez folyik sunyibb módon? Most nincs besúgókkal elárasztva és marcangolva a társadalmak egészségesebb része?

Úgy tesz mindenki, mintha csak a szovjetek próbáltak volna egyezkedni. A müncheni egyezményben az angolok meg a franciák feldarabolták Csehszlovákiát a németek kedvéért, ráadásul Lengyelország is annektálta a neki tetsző darabkát. Akkor nem volt az eljárással semmi bajuk a lengyeleknek, mert nem ők voltak a szenvedő fél. Mi is megkaptuk a magunk részét -- persze megvolt hozzá az erkölcsi jogunk, de ezek után arra már nincs, hogy a németekkel kötött paktum miatt bárkit is elítéljünk. Amúgy Lengyelország volt az első ország, amelyik paktumot kötött a hitleri Németországgal: megnemtámadási szerződést már 1934-ben. http://ujkor.hu/content/megnemtamadasi-egyezmeny "A Harmadik Birodalom ekkor Ausztria és a Szudéta-vidék megszerzésére törekedett, Lengyelországra a Szovjetunió elleni háború szövetségeként tekintett. Mindkét ország közép- illetve kelet-európai befolyásra törekedett, ezen kívül – különböző okok miatt – pedig ellenségként tekintett a Szovjetunióra. Németország a bolsevizmus megsemmisítése mellett kívánt harcba szállni, a lengyelek pedig aggodalommal tekintettek az 1932. november 29-án megkötött francia-szovjet megnemtámadási szerződésre annak ellenére is, hogy nem sokkal korábban köttettet meg a már említett lengyel-szovjet szerződés. Emellett Lengyelország vissza akarta szorítani Csehszlovákia hegemóniáját, amelyben Németországban partnerre talált."