Magyarországnak lehetne – mint ma Romániának – egy nagyszebeni szász államfője. A székelyek pedig azért harcolnának, hogy inkább külön mehessenek ebből a Magyarországból.
Nem lenne ezzel persze semmi baj. De miként viselné el a dzsentroid magyar nacionalizmus, hogy csak annak árán tudta megőrizni birodalmát, hogy a politikai hatalomgyakorlásba nem csak a nemzetiségeknél is jobban megvetett magyar parasztságot és munkásságot, de magukat a nemzetiségeket is be kellett vonnia?
Aki azt álmodja, hogy Erdély száz évvel ezelőtt Magyarországhoz csatlakozott, álmodja hát hozzá a köszöntést is, ami ezt a napot övezné: La mulţi ani, Ungaria!”