A National Review-ban faggatták Sir Roger Scrutont arról, mit jelent konzervatívnak lenni.
A brit filozófus igazat ad William F. Buckley-nak, aki a God and Man at Yale (1951) című könyvében kifejtette, hogy a kommunizmus bukása után a konzervatívoknak újabb frontokon kell harcolnia. Scruton szerint ma
olyan alapvető intézmények védelméről van szó, mint a házasság és a család,
de ide tartozik a cenzúra elleni küzdelem is.
A brit gondolkodó összegzi a konzervatívok által képviselt szabadságkoncepciót is: „Abszolút terminusokat használva: az én szabadságom fenyegeti a te szabadságodat. Léteznie kell egy felszínre jutó udvariasságnak, ami megakadályozza az embereket abban, hogy visszaéljenek a szabadságukkal azért, hogy szétszakítsák azt a konszenzust, amin a szabadság általános gyakorlása áll”.
Scruton kifejti, hogy mi a fő különbség a klasszikus liberalizmus és a konzervativizmus között: „A konzervatívok a nem választott kötelességekben hisznek, míg a klasszikus liberálisok úgy gondolják, hogy a választás minden kötelesség forrása”.
A filozófus egyetért azzal, hogy ma mindkét tábor a kultúrharc azonos oldalán áll, ezt pedig azzal indokolja, hogy: „Rengeteg ember akar ellenőrzés alatt tartani minket, és ezzel eltörlik a múlt képzetét”.
Úgy véli, hogy a konzervatív politika, a kapitalizmus és a szabad piac közötti viszony azért változott meg, mert „egy modern gazdaságban a szabályok túláradásával és az emberi elvárások növekedésével egy demokrácia csak akkor lehet stabil, ha az állam aktív szerepet játszik a termékek elosztásában azért, hogy kielégítse azok szükségleteit, akik egyébként nem részesednének benne”.
Scruton szerint a reakciós ragaszkodik a múlthoz és vissza akar térni oda, ezzel szemben
a konzervatív adaptálni kívánja a múlt legjobb gyakorlatait a jelen változó körülményeihez.
Megjegyzi, hogy Edmund Burke konzervatív volt, mert azt vallotta, hogy „reformálni kell azért, hogy megőrizni tudjunk”.
Kifejti, hogy a baloldali miért radikális és aktív, miközben a jobboldali engedelmes és passzív: „A társadalomtól az intézmények, az összejövetelek, a törekvések, az ízlések, a szex és az alvás átpolitizálása az, amit egy igazi jobboldali ellenez. Hagyjatok békén minket, az Isten szerelmére!”