A mostani, százezres nagyságú hazatérés csupán egy nagy és színes ellenzéki médialufi.
„Az elfogulatlan sajtómunkások csodálattal rajongták körül a hazájukért sok száz vagy több ezer kilométert utazó, megfáradt diaszpórásokat, s még véletlenül sem jutott valamelyik, mikrofonnal hadonászó újságíró eszébe, hogy megkérdezze, ki készítette azokat a tökéletesen egyforma, de más-más üzenetekkel ellátott transzparenseket. Van-e tán egy kis műhely valahol Olaszországban, ahol tüntetős táblákat lehet rendelni, s azokat futárszolgálat szállítja ki az igénylőknek?
Jókora átverésnek lehetünk tanúi a külföldön élők pénteki kormányellenes demonstrációja kapcsán. Tudjuk, a Nyugat-Európában kenyerüket kereső románok nagy többsége valóban a háta közepére kívánja a PSD-t, de a mostani, százezres nagyságú hazatérés csupán egy nagy és színes ellenzéki médialufi. Hogy mostanában sokan átlépték a határt nyugatról? Hát mikor, ha nem a szabadságolások kellős közepén? Jönnek, mint általában augusztusban.
Az ellenzék nagy erőket próbál megmozgatni, így várhatóan sokan lesznek a pénteki bulin a kormányépület előtt, de a többség aligha a külföldön élőket fogja képviselni. Mint arra a Deutsche Welle román adásának elemzője emlékeztet, az ország határain kívül dolgozó román állampolgárok mindössze tíz százaléka szavazott a legutóbbi elnökválasztás második fordulójában. Azaz nehezen állítható, hogy egy politikailag aktív társadalmi rétegről beszélhetünk. A médiában ugyanakkor remekül eladható az országból a korrupció miatt elmenekült, becsületesen gürcölő, hazája jobbulásáért tüntető derék atyafiak ügyesen koreografált képe.”