„Aki azt hiszi, hogy már leáldozott az ócska, szexista reklámoknak, az nagyon téved. Az 50-es, 60-as évek nőgyűlölő hirdetései is megirigyelhetnék azt az ötletet, amivel a Netpincér állt elő. A Széna téri plakátjukon túlszexualizált módon megrajzolt nők szerepelnek, akiknek semmi közük ahhoz, hogy hányféle pizzát lehet tőlük rendelni.
A Széna téren láttam azt a plakátot, amelyen egy malaccal intim kapcsolatba kerülő gumibaba-szerű nő egy csirkével, vagy kakassal (?) a fején látható, alatta pedig az áll, hogy »szaftos pipimell« és »válogatott malacságok«. Azt, hogy a malac miért ül egy vödörben, nem tudtam megfejteni. Ez alatt pedig a nyugati szexipar ízlésvilága szerint megrajzolt (hatalmas mellek, gyerekméretű csípőbőséggel és nagy fenékkel kiegészítve) testű, gésák hirdetik, hogy »háromfogásos vacsora« is rendelhető. Ami persze utalás arra is, hogy a két nő egy-egy fogást jelképez. Persze még ezt is ügyetlenül oldották meg, lehagyták a harmadik nőt, gondoltam én. Majd felvilágosítottak, hogy itt bizony a férfi, azaz a potenciális vásárló (aki persze heteroszexuális férfi) a »harmadik fogás«. A két gésával együtt alkotják az »édeshármast«.