A Fidesznek a migráció témájával ügyesen sikerült rákapcsolódnia a Magyarország „a keresztény Európa pajzsa/védőbástyája” jól ismert toposzára.
„Fontos, hogy a »nemzetvédő Fidesszel« szemben a párt kommunikációjában nem politikai ellenfelek sorakoztak fel, hanem »globális szereplők” (ENSZ, EU, Brüsszel stb.), egy plakáterdőkkel és reklámszpotokkal alaposan felépített antagonista (Soros György) és »hazai ügynökei« (Soros-hálózat, Soros-bérencek, Soros-pártok, Soros-jelöltek stb.), valamint a »határainkat ostromló migránsok milliói«. Érdemes megfigyelni, hogyan idomult hozzá a Fidesz retorikai készlete a választott narratívához. Ütközet, csata, háború, harc, küzdelem, idegen, veszély, feltartóztatás, Soros, migráns, Brüsszel, kapu, határzár, illegális, védelem – szavak, amelyek egyetlen Orbán-beszédből sem hiányozhattak az elmúlt években.
A Fidesznek a migráció témájával ráadásul ügyesen sikerült rákapcsolódnia a Magyarország »a keresztény Európa pajzsa/védőbástyája« jól ismert toposzára is, amivel eredményesen mozgósított vidéki, vallásosabb, általában alacsonyabb politikai aktivitású társadalmi csoportokat is. Ebből a választói klaszterből 200 000 új szavazót merített a Fidesz és általuk tudott nyerni listán minden megyében meggyőző fölénnyel, egyúttal be is söpörte három kivétellel a vidéki egyéni választókörzeteket. A végeredmény ismeretében tehát kijelenthetjük, hogy e narratíva és a kapcsolódó üzenetek úgy mentek át a magyar társadalmon, mint kés a vajon.
Oké, de hogyan érte el Orbán Viktor és a Fidesz, hogy a választás szinte kizárólag az ő témájukról szóljon és a kampány az általuk meghatározott kommunikációs kereten belül maradjon? Csak a médiatúlsúlynak és a szinte korlátlan erőforrásoknak köszönhetően sikerült »átnyomniuk« a témájukat vagy más tényezők is hozzájárultak a kommunikációs sikerhez?
A miniszterelnök által évekkel ezelőtt felvázolt centrális erőtér modelljében a Fidesznek kétpólusú, jobb és baloldali ellenzéke van, amelyek egymással korlátozott koordinációra képesek és önmagukban is megosztottak. Ezt a politikai modellt erősíti a választási rendszer, valamint a párt- és kampányfinanszírozás rendszere is. És ez a politikai modell április 8-án tökéletesen működött. A Fidesszel szembenálló politikai erők fragmentáltságából és egymáshoz képest meglévő jelentős ideológiai távolságból következően a kormánypárti narratívával szemben legfeljebb elméleti lehetőség volt egységes ellenzéki alternatíva és közös üzenet megfogalmazására.”
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Az elemző kiemelte, hogy az újdonság varázsa elmúlt, most már a Tisza Párt vezérénél, majd hangsúlyozta, hogy ideje volna újítania.
Korábban kiderült, hogy több bíró is szerepel a Tisza Párt politikai aktivistái számára készült applikáció adatbázisában.
A miniszterelnök főtanácsadója rámutatott, a Tisza Brüsszel kérésének megfelelve leválna az olcsó energiáról, ezzel emelkednének a rezsidíjak, valamint adót kellene fizetni a kutyák és a macskák után.
Fodor Gábor az Indexnek arról is beszélt, hogy a választás kimenetelét nem a két, érzelmileg erősen motivált tábor dönti el, hanem az a köztes réteg, amely nem az „imádom–gyűlölöm” logika mentén hoz döntést.
Érdemes megjegyezni: a Magyar Társadalomkutató nevű intézet volt a 2022-es választás előtt a legpontosabb kutatóintézet.
Egységben az erő! – üzente a világbajnok magyar MMA harcos.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
