Döntöttek a szlovákok: katonákat küldenek a válság kellős közepébe
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Nekünk, erdélyi magyaroknak is sok nehezen lenyelhető alkut kellett elviselnünk.
Nem akarom előadni a Fico-kormány védőbeszédét, egy cseppet sem kedvelem a jelenlegi szlovák miniszterelnököt. Azonban számomra van annyira fontos a magyar érdek, hogy most ne akarjam a bukását. Közép-Európát mi védjük meg, Fico pedig ezen a téren az egyik szövetségesünk. Ő van csak, ezzel az anyaggal kell dolgoznunk.
Kollai István Mandineren megjelent írásának olvasása közben azon gondolkodtam, hogy egy nyilvánvalóan tisztességes ember miért nem ismeri fel ezt a nemzeti érdeket. A jó szándék vezeti, de ez a jó szándék most kevés volt ahhoz, hogy helyesen elemezze a helyzetet.
Orbán Viktor felvidéki eseményeket kommentáló megjegyzéseire pedig Petőcz Kálmán reagált szokatlanul élesen. Az a Petőcz Kálmán, aki a szlovákiai Helsinki Bizottság igazgatója volt.
Nekünk, erdélyi magyaroknak sok nehezen lenyelhető alkut kellett elviselnünk. Nem esett jól egyik esetben sem, de kényszerpályán voltunk. Nagyon sok magyar szavazott annak idején az ízig-vérig kommunista Iliescura az elnökválasztásokon. Nem azért, mert jó volt, mert tisztességes volt. Dehogy, egy gazember volt. A támogatására viszont éppen elegendő érvnek mutatkozott az, hogy kihívója a vasgárdista Vadim Tudor volt. Basescut is ilyen alapon támogatta majd a teljes erdélyi magyarság. Nem azért mert rendes ember volt, hanem mert nem volt másik potenciális szövetséges, nála csak sokkal rosszabbak voltak. Időlegesen vele lehetett együttműködni, egy ideig egy hajóban utaztunk.
A Felvidéken tüntetések zajlanak: nem kétlem, hogy a társadalom jogosan elégedetlen a kormánnyal szemben, nem kétlem, hogy van alapjuk a korrupciós vádaknak. De az a katasztrofális helyzet állt elő, hogy a magyar kormánynak ezzel a szlovák kormánnyal kell együttműködnie. Felfordul a gyomrom, ha Fico buta ábrázatára gondolok, még attól is rosszul leszek, aki emlékeztet rá. De a jelen helyzetben ő a szövetséges abban a harcban, amit a kormány vállalt térségünk és hazánk védelmében.
Itt nem arról van szó, hogy Fico ártatlan, és az ellene tüntetők alig várják, hogy bevándorlók tömegeit engedhessék be az országukba. Nem vonom kétségbe, hogy a valódi, elégedetlen középosztály áll szemben a kormánnyal. De a magyarság minden társadalmi osztályának érdeke, hogy egy a nagy nemzetközi vitákban Budapesttel szövetséges erő vezesse az az északi szomszédunkat.
Budapestnek az az érdeke, hogy a Felvidéken egyelőre maradjon ez a kormány. A V4-ek együttműködése a garancia arra, hogy a Brüsszellel szembeni ellenállás nem lesz kudarc. Ebből az együttműködésből akarnak kiütni egy stabil szereplőt. Ha ez sikerül, a mi pozícióink is sokkal rosszabbak lesznek.
Ficóval korábban is sok probléma volt. Azonban sokak szemét csak azután kezdet szúrni ez a tulok, miután az általa vezetett kormány megtagadta a migránsbefogadást, miután együttműködésbe kezdett az Orbán-kormánnyal. Malina Hedvig esete idején, a magyar kisebbséggel szembeni vérlázító akciók és döntések idején még megfelelt sokaknak a személye. Akkor a szlovák középosztály hallgatott, nem voltak tömegtüntetések, a törvényességre érzékeny kritikus tömegeket nem aggasztotta, hogy hatósági zaklatásnak van kitéve az áldozat.
Amióta a felvidéki magyarok ügye lekerült a napirendről, amióta enyhült ez a feszültség, azóta lettek kritikusabbak Ficóval. Korábban nem volt korrupció? Dehogynem, csak akkoriban nem állt szemben az erősek akaratával, akkor nem kötött aggodalomra okot adó szövetséget a szomszédaival.
Amikor Ukrajnában elzavarták Janukovicsot, nem gondoltam, hogy ártatlan lenne, de tudtam, hogy törvényes választáson nyerte a felhatalmazását, az elmozdítása viszont törvénytelen volt. Fico nem egy kellemes ember, nem kell szeretni, nem is fogjuk soha. De az elmozdítása belső és külső bizonytalansággal járhat Szlovákia számára.