Nem igazán érezték jól magukat sem a szlovákok, sem a szerbek, sem a horvátok abban a Kárpát-medencében, amelyet a magyarok a saját nemzetük és kultúrájuk felségterületeként kezeltek.
„A napokban megint rosszul éreztem magam, amikor a Magyar Állandó Értekezleten némi rosszallással a hangjában Orbán Viktor arról beszélt, mennyire nem tetszik neki az a tendencia, amivel a nyugat-európai kollégai az európai egyesült államokat próbálják építgetni. Arról is beszélt, hogy az elmúlt időszak a nemzetegyesítésről szólt, a következő évek pedig a nemzetépítésről szólnak majd, és hogy »a Kárpát-medencében a jövőt magyar nyelven írják«. Ezt nem egészen értettem, de szerinte ez egy kormányzati szándékot kifejező mondat, mert »a Kárpát-medencére úgy tekintenek, mint a magyar nemzet és a kultúra kiteljesedésének terére«.
Én úgy emlékszem a tanulmányaimból, hogy megannyi konfliktust szültek annak idején az ilyen nézetek. Nem igazán érezték jól magukat sem a szlovákok, sem a szerbek, sem a horvátok abban a Kárpát-medencében, amelyet a magyarok a saját nemzetük és kultúrájuk felségterületeként kezeltek. Amikor vérrel és fegyverekkel »erős és független« államot teremtettek maguknak, azon nyomban igyekeztek is lerázni magukról mindent, ami a magyarokhoz kötötte őket, helyébe sietve a maguk nemzeti értékeit ültették.”