Nem kéne elolvadnunk a gyönyörtől a katalán törekvések láttán.
A turisták helyett migránsokat követelő barcelonai vezetés épp egy szélsőbaloldali államcsínyt hajt végre Madriddal szemben, és ezt a tényt a rendőri brutalitás keltette együttérzés sem feledtetheti el velünk.
A jogállamisághoz való ragaszkodás egyik oldalon sem bizonyult erősebbnek az indulatoknál. Ahogy Madrid nem vetette meg az erőszakot, Barcelona sem tartózkodott a nyíltan alkotmányellenes referendum megtartásától és a választási csalástól.
Bárhonnan nézzük, dicstelen történet játszódott le vasárnap Spanyolországban, és ebben a szeparatistáknak is van felelősségük.
Egy biztos: senkinek nem használtak a történtek, sem a spanyoloknak, sem a katalánoknak – de más függetlenedni vágyó népeknek sem, akiknek nem az a legfőbb fájdalmuk, hogy nem GDP-arányosan részesülnek az állami költségvetésből, hanem sokkal égetőbb problémákkal néznek szembe.