„Ami viszont az afroamerikaiakat illeti, nekik sem kell a szomszédba menni egy kis rasszizmusért. A Black Lives Matter nevű, alapvetően fehérellenes mozgalom azért is lehet ennyire sikeres, mert a faji előítélet a feketéknél különösen termő talajra lel – csak éppen fordított előjellel. Már egy 1964-es felmérés kimutatta, hogy körükben erősebb az antiszemitizmus, mint a társadalom egészében. Egy 1998-as kutatásból egész konkrétan az derült ki, hogy a feketék közel négyszer nagyobb eséllyel válnak zsidóellenessé, mint a fehérek.
A témával foglalkozó tanulmányok ennek általában két okot tulajdonítanak. Az egyik szerint a rabszolgatartás hátterében állítólag meghatározó módon volt jelen a zsidó tőke, és az egykori alávetettek leszármazottai most ezt verik le a szintén kisebbségben élő – és nem mellesleg a XX. században a poklok poklát ugyancsak megjáró – fehér népcsoport tagjain. A másik magyarázat ennél praktikusabb szempontot említ: a lakhatási válságot. A szegény feketenegyedekben az utóbbi évtizedekben horribilis bérleti díjat kellett fizetni – és amint az afroamerikai polgárjogi aktivisták észrevételezték, a háziurak leggyakrabban a zsidóság köréből kerültek ki.”