2014-ben a Jobbik színeiben indultam országgyűlésiképviselő-jelöltként egy időközi választáson Újpesten. Amikor ez napvilágot látott, egy magas rangú kormánypárti politikus találkozót kért tőlem egy külvárosi gyorsétteremben. Azt mondta: Flóri, mi ez a jobbikos szerepvállalás? Te közénk tartozol: igaz, hogy elhanyagoltunk az utóbbi időben, de ha visszalépsz a jelöltségtől, most azonnal felhívom a miniszterelnököt, és kapsz egy kispadot az NB I-ben.
Mit válaszolt?
Megkérdeztem, mi van, ha nemet mondok. Az volt a válasz, hogy az a jövőm szempontjából nagyon nem lenne jó. Nemet mondtam.
Egyszer sem bánta meg?
Nem! Szemben az árral, de egyenes háttal. Én nem leszek olyan edző, aki politikai kapcsolatainak köszönhetően kap újra és újra munkát. Majd ha én is megbukom egy kétmilliárdos költségvetésű csaptnál, akkor befogom a számat. De amíg ez nem történik meg, addig nyugodtan pofázhatok.”