„Csakhogy akik gyerekkel váltanak országot, vagy épp külföldön vállalnak gyereket, vélhetően nem jönnek haza. És ezért különösen vészterhes ez a 370 ezres elvágyódó tömeg. Hiszen az ország egyes részei szinte elnéptelenednek.
A belső mozgásoknak és némi bevándorlásnak köszönhetően egyedül a nyugat-dunántúli, illetve a közép-magyarországi régió gyarapodott egy kicsit, minden más terület embert veszít. Észak-Magyarország, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl rohamtempóban sorvad, lassan kiürül fél Magyarország. Ez pedig azt jelenti, hogy ezek a régiók olyan emberhiánnyal küzdenek, ami elriaszt minden beruházást, új munkahelyet.
Marad a közmunka és a kivándorlás. Ha ugyan. Ugyanis utóbbihoz is kell némi alaptőke.
Ez hosszú távon életveszélyes – ezt a kormány is tudja –, ugyanis két részre szakadhat az ország. Középen és nyugaton egy önmaga erejéből boldoguló réteg él majd, míg az ország déli és keleti felét olyanok lakják, akiknek életben maradása a kormánytól függ. Illetve lesz még egy hatalmas réteg, a nyugdíjasoké, kiknek életminősége szintén az államon múlik.
Ez pedig egyszerre jelent demográfiai és gazdasági csődhelyzetet.”