Ezek valójában szánalmas figurák, akik egyrészt feltűnési viszketegségben szenvednek, másrészt ilyenkor érzik magukat valakinek, mert örömüket lelik abban, hogy bosszúságot okoznak, na nem a hatalomnak, ahogyan ezt ostobán gondolják, hanem a békés, többmilliós többségben lévő magyaroknak. Sokunknak kezd már elegünk lenni. Vészesen fogy a türelmünk. Nem kellene már tovább annak a bizonyos pofonosládának a tetejét feszegetniük ezeknek a hivatásos Gulyás Mártonoknak.
Tudjuk, hogy ezek a nyikhajok csak provokálnak, sokan nem is tudják, hogy csupán eszközei a Wall Street-i nagyravágyó globalistáknak, akik ürügyet (casus bellit) akarnak velük szolgáltatni arra, hogy erőszakosan beavatkozhassanak az országunk belügyeibe, megpróbálva megdönteni a törvényes kormányt. Talán már Sorosék is tudják, hogy elvbarátaikat kormányra juttatniuk parlamenti, demokratikus választások útján nincs esélyük. Mégsem kellene azért eltűrnünk, hogy a fejünkre csináljanak, mert a birkatürelmű mentalitás is lehet legalább olyan káros, mint a provokációnak való beugrás.”