„Nem kell Londonig vagy Washingtonig menni, hogy érezzük: váratlan és sokkoló eseményekkel tarkított, mozgalmas évet zárunk.
A 2016-os év nulladik kilométere a márciusi parlamenti választás. Ez négyévente így van, ám az idei választás még több elemezni való dolgot szolgáltatott, mint a korábbi vokscsaták.
Sokáig hallhattuk, hogy Szlovákiában valójában nincs igazi baloldali párt, mert a Smer minden, csak nem szociáldemokrata. 2016-ra kiderült, Szlovákiában gyakorlatilag semmilyen klasszikus értékrendhez köthető párt nincs.
Míg a választások előtt úgy tűnt, a konzervatív attitűdű formációkból van túlkínálat, a márciusi csata utáni terepszemle lesújtó képet mutat. Klasszikus konzervatív párt gyakorlatilag nincs (a parlamentből kimaradt KDH is egy cirkuszi mutatványostól várja a feltámadást), és Richard Sulík utóbbi egy évben tett kijelentései után úgy tűnik, liberális sem akad. A migránskérdésben, az uniós ügyekben és az általános társadalmi kérdések terén az SaS részben a protestpártokra, részben az eurorealista (máshol konzervatívok alkotta tábor) formációkra jellemző hozzáállást mutat. Így gyakorlatilag három csoportra osztható a paletta: az ideológiailag vegyes, a valaminek tűnni akaró és a protestpártok »színesítik«.”