Az automatizáció, robotika és MI alapjaiban alakíthatja át a munkaerőpiacot, de nem biztos, hogy ez rossz lesz.
„Az MI és a robotika soha nem látott fejlődésével párhuzamosan technológia-értelmezésünk is komoly kihívás előtt áll. Korábban az emberi fejlődést előrevivő eszköznek tekintettük, ma viszont milliók munkáját fenyegeti.
Hírességek, például Stephen Hawking, vagy közgazdászok a technológiai munkanélküliségre, az emberi munka hihetetlenül kifinomult automatizációs módszerekkel való helyettesítésére irányították a rivaldafényt. A hagyományos gyártás után az MI-vel jön a középosztály állásvesztése, és csak a legkreatívabb vagy vezető munkakörök maradnak meg.
Közgazdászok nem feledkeznek meg arról, hogy részben a globalizáció a felelős, de az automatizáció nagyobb, diszruptívabb hatással lesz a munkaerőre. Egyesek szerint a helyzet azonban közelről sem annyira szörnyű, mint mások elképzelik. Elon Musk az általános alapjövedelem bevezetését és lehetőséget lát benne: komplexebb és izgalmasabb dolgokkal foglalkozhatunk, és biztosan több szabadidőnk lesz.
Az iparágak üzleti modelljükbe integrálják a technológiát, amivel új állásokat teremtenek. Az elmúlt két évszázadban is ez történt. Szakértők szerint ez az ipari forradalom viszont teljesen más.
Az eddigi gépek repetitív, sablonos tevékenységükkel is sok humán dolgozót helyettesítettek. Mi történik, ha hozzáférhetők lesznek az elménk utánzására tanított robotok? A tudásalapú, kreatív és szolgáltatásorientált állásokat is elvehetik.
Egyesek a biológiai elme és az általunk teremtett mechanikus MI összekapcsolódásában látják az evolúció következő fázisát, de ezek csak távoli fantáziák, csekély vigasz azoknak, akiknek a megélhetését teszi idejétmúlttá a fejlődés. Az ember azonban remekül alkalmazkodik, és 2117-ben utódaink csodálkozni fognak furcsa és naiv korunkon, egyszerű életünkön, s talán még vissza is vágyódnak 2017-be.”
„Ukrajna elszívna minden egyes eurót, forintot és zlotyt, amit eddig az európai családok, az európai gazdák és az európai ipar megerősítésére költöttünk” – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Ezért aztán a bírósággal kell majd megküzdenie.
Meg kell őrizni a technológiai fejlődés és a társadalmi béke közötti egyensúlyt.
Nem sikerült megegyezésre jutni.
Mindezt úgy, hogy 2019-ben még 214 milliárd forintos tartalékot hagytak a főváros kasszájában, az iparűzési adóból pedig minden eddiginél több bevétel érkezik.
Bármit megtehet, csak legyen közben magánember.
A hazai bolti forgalom érdemi részét a magyar szereplők bonyolították 2024-ben.
Trump békét ígér, Brüsszel háborút finanszíroz, Putyin pedig lendületben van – az ukrajnai konfliktus a geopolitikai játszmák kereszttüzébe került.
