Ross, az első Mesterségesen Intelligens ügyvéd és a Nikkej Hosi Sinicsi irodalmi verseny díjazott robotja

„Az Egyesült Államok popkultúrája rejtélyes vonzalmat táplál a Ross vezetéknév iránt. Ezt a nevet viseli ugyanis az IBM első mesterséges intelligenciájú ügyvédje is. Ross képes arra, hogy olvasson és értsen különböző nyelveken, hipotéziseket feltételezzen, kérdésekre válaszoljon, kutasson és válaszoljon, amely utóbbi hivatkozásokat és idézetek tartalmazzon, majd következtetésekre jusson.

A fenti képességek kitűnően alkalmazhatók egyes jogesetek megoldása terén, ugyanis Rossnak elég elmondani a tényállást, ő kikeresi a létező és hozzáférhető összes adatbázisból a megfelelő esetjogot és jogszabályokat. A talált információhalmazt tovább szűkíti, majd a lehető legtárgyilagosabban és egyszerűbben munkatársai elé tárja az adatokat és az általa javasolt megoldást. Sőt, folyamatosan nyomon követi a bírósági döntéseket.

Ross már rögtön megszületése után alkalmazásba is állt a Baker & Hostetler ügyvédi irodánál, ahol a csődeljárásban segédkezik 50 másik kollégájának.

A kognitív számítástechnika, a mesterséges intelligencia fejlődése határtalan lehetőségeket nyújt. (A veszélyekre ehelyütt nem térnék ki.) Emellett pedig magában hordozza a kérdést, hogy mi a helyzet azokkal az alkotásokkal, amelyeket egy gép kreál. Írhat egy novellát, verset, regényt egy számítógép? Komponálhat zenét? Festhet?

Japánban egy gép társszerzőként bekerült a publikálásra alkalmasnak ítélt legjobb kéziratok közé. A versenyen több szerzős művek is születtek. Az imént említett regényben az előre elkészített panelekből írt könyvben a robot saját magáról írt. A címe: A nap, amikor a számítógép regényt írt.

Elsőre talán valóban megmosolyogtató volt e bejegyzés a gépi ügyvéd és a gépi szerző bemutatásával, a jövőre nézve azonban igenis komoly jogi problémákat vet fel. Először is azt, hogy hol van, vagy inkább lesz az a határ, ahol a mesterséges intelligenciát egyfajta jogi személyiséggel ruházzuk fel, ha erre sor kerül egyáltalán. Amennyiben igen, akkor kérdés, hogy elismerjük-e majd a szerzői jog alanyának, vagy továbbra is úgy tekintjük majd, hogy ez a státusz csak természetes személyeket illet, vagyis azokat az emberi lényeket, akik végső soron a mesterséges intelligenciát, mint számítógépi programalkotást létrehozták.”