„A rendezőnek fogalma sincs, mihez kezdjen ennyi figurával, képtelen megfelelően zsonglőrködni velük, és hiába zsúfolja tele flashbackekkel a filmjét, a sok-sok háttérsztori csupán egyvalamivel marad adós: érdekes, koherens karakterekkel. A legtöbb esetben a forgatókönyv megelégszik annyival, hogy mindenkinek leoszt egy darab képességet meg egy darab családtagot és/vagy párt motiváció gyanánt. Deadshot egy amorális gyilkos, de csak arra vágyik, hogy felnevelje a lányát; Harley Quinn egy pszichopata, de csak arra vágyik, hogy háziasszonyt játszhasson Jokere oldalán.
Ayer nemcsak a karakterekkel, hanem a cselekményvezetéssel is csúfosan felsül. Az in medias res kezdés elméletileg nagy löketet adhatna a filmnek, de az első húsz perc alatt egy tapodtat sem halad előre a sztori. Később is meg-megszakítják felesleges betétek, például Joker (Jared Leto) szinte valamennyi jelenete – aki arra számít, hogy a vigyorgás nagymestere fontos szerepet játszik az Öngyilkos osztag-ban, azt ki kell hogy ábrándítsam, a mellékszála gyakorlatilag egy az egyben kihagyható anélkül, hogy érdemben sérülne tőle a történet. (…)