A válogatott DC-s szuperbűnözők egész estés lőfegyverreklámja gyalázatosan rossz film; a kidolgozatlan jellemeket és az ostoba történetet még a szórványosan vállalható színészi játék sem tudja megmenteni.
„A rendezőnek fogalma sincs, mihez kezdjen ennyi figurával, képtelen megfelelően zsonglőrködni velük, és hiába zsúfolja tele flashbackekkel a filmjét, a sok-sok háttérsztori csupán egyvalamivel marad adós: érdekes, koherens karakterekkel. A legtöbb esetben a forgatókönyv megelégszik annyival, hogy mindenkinek leoszt egy darab képességet meg egy darab családtagot és/vagy párt motiváció gyanánt. Deadshot egy amorális gyilkos, de csak arra vágyik, hogy felnevelje a lányát; Harley Quinn egy pszichopata, de csak arra vágyik, hogy háziasszonyt játszhasson Jokere oldalán.
Ayer nemcsak a karakterekkel, hanem a cselekményvezetéssel is csúfosan felsül. Az in medias res kezdés elméletileg nagy löketet adhatna a filmnek, de az első húsz perc alatt egy tapodtat sem halad előre a sztori. Később is meg-megszakítják felesleges betétek, például Joker (Jared Leto) szinte valamennyi jelenete – aki arra számít, hogy a vigyorgás nagymestere fontos szerepet játszik az Öngyilkos osztag-ban, azt ki kell hogy ábrándítsam, a mellékszála gyakorlatilag egy az egyben kihagyható anélkül, hogy érdemben sérülne tőle a történet. (…)
Az Öngyilkos osztag egy rettentően skizofrén kísérlet, ahol egy DC-s film rendezője felsőbb utasításra megpróbálta átültetni egy sötét színekkel megfestett világba a Marvel könnyed hangvételű poénkodását. Mindez a film tesztoszterontól fűtött tolmácsolásában úgy jelenik meg, hogy lusta, szexista poénok röpködnek, azon kéne nevetnünk, hogy az izomagyú paraszt egy rózsaszín plüssállatot dédelget, vagy hogy Deadshot nem ölelget férfiakat. Mert az olyan buzis. Kevés dologgal lehet úgy kiüldözni a világból, mint az efféle macsó pózolással, hát még akkor, ha fegyverfétissel társul, ahol tonnaszám hullanak az üres töltényhüvelyek.”
Legalábbis a Dumb és Dumber – Dilibogyók és a Keresd a nőt! szerzőpárosa szerint. Akik a Dear Santa, egy családi vígjáték álcája mögött a sátánból és egy család veszteségéből csinálnak viccet.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Egy felhasználó azt írta, „most már tényleg valakinek át kéne nézni miket posztol, mert ez a szavahihetősége kárára megy”.
A nem túl bizalomgerjesztő előzetes ellenére a Demjén Ferenc dalaira komponált Hogyan tudnék élni nélküled? közelről sem olyan rossz, ami főleg a szerethető, szimpatikus szereplőknek és a jó ízléssel adagolt zenei betéteknek köszönhető.
Magyarországon is bemutatták a DAC filmet, a dunaszerdahelyi futballklubról szóló mozit, amely a felvidéki magyarság közösségteremtő erejének szimbólumává vált.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
