„A nagy internetes cégek alkalmazottanként átlag 1 millió dollárt generálnak, míg a hasonló méretű hagyományos offline vállalatok csak a 10-20 százalékát. Bizarr módon egyes online eladók, például az Amazon fizikai boltokat építenek, Pedig 2020-ra az eladások 20 százaléka az interneten lesz.
2009-ben 200 millió dollárt fektettünk a Facebookba, 2011-ben 400-at a Twitterbe és 125-öt a WhatsAppba. A nyomtatott piac múlt évtized végi oroszországi hanyatlását látva, éreztem, hogy a közösségi média komoly erővé válik. Valószínűleg én voltam a legjobban informálva arról, hogyan lehet pénzt csinálni belőle.
Az internet minden emberi lényt egymáshoz és a gépekhez kapcsoló globális aggyá alakul. Egyedi és különleges interakciókat folytatunk rajta. Így jön létre az egyetlen konkrét személyhez vagy géphez sem köthető intelligencia.
A mesterséges intelligencia az emberi elme és gépi feldolgozó-kapacitás együttműködése. Ezé a kombinációé a jövő, és ez nem fenyegetés, hanem lehetőség.
Ha figyelmesen fülelünk, találunk földönkívüli életet. Tavaly 100 milliót fektettünk be egy tíz évig tartó projektbe. Az az elképzelés, hogy szilícium-völgyi megközelítéssel kutassunk utána: átlátható adatokkal, innovációval, közösségi ötletbörzével.”
Mikor kapott ekkora teret mindennapjainkban a mesterséges intelligencia (MI)? Kell-e tőle tartani? Miként befolyásolhatják a generált fotók, videók és egyéb tartalmak akár egy választási kampány kimenetelét? Ennek jártunk utána Kerek István független MI-szakértővel, a a ChatGPT magyarul Facebook-csoport megalapítójával.
A Transzparens Újságírásért Alapítvány elemzése szerint árulkodó mozzanat az is, hogy a Tisza Párt vezetője csak az Index cikke után kezdett el saját adóprogramjukra hivatkozni.
Egy új dániai javaslat szerint hamarosan mindenki szerzői jogdíjat kérhet saját arcának online felhasználásáért. Ez nem sci-fi, hanem a mesterséges intelligencia korszakának válasza: határozott lépés a deepfake-videók és személyazonosság lopások ellen.