Európának szembesülnie kell a tartós fenyegetettséggel

„A brüsszeli robbantások mennyiben befolyásolhatják az ellenzéki hozzáállást a múltkori beterjesztéshez képest?

Változott a helyzet, hiszen le kell számolni azzal a hozzáállással, illúzióval, hogy a fenyegetettség és a terrorcselekmények nem állandósulnak Európában. Minden titkosszolgálati jelzés egyértelműen arra utal, hogy állandó a veszély. Elsősorban tehát ezzel kell foglalkozni. A magyar alaptörvény jól szabályozza azt a helyzetet, hogy egy tragikus esemény kapcsán a kormány megfelelő felhatalmazást kapjon például szükségállapot kihirdetésére. Abban a tekintetben kell szélesebb felhatalmazás, hogy megelőzhető legyen egy ilyen esemény.

Az ellenzék korábban és most is azt a kritikát fogalmazza meg, hogy a tervezett módosítások eredményeképpen ellenőrizhetetlen hatalom kerül a kormány kezébe, amivel akár vissza is élhet. Jogos-e a félelem?

Teljes mértékben felelőtlenség ebben a kérdésben, ha valaki azt rója fel a kormánynak, hogy egy olyan jogi megoldást akar teremteni, amely alapvető jogok korlátozására ad lehetőséget. A rendkívüli jogrendek mindegyikének éppen az a lényege, hogy alapvető jogok korlátozhatók vagy egyes alapjogok gyakorlása felfüggeszthető. Ettől azonban még garanciális rendelkezések léteznek. Például nem korlátozható az Alkotmánybíróság működése, tehát bármely rendelet alkotmányosságát felül lehet vizsgálni. Ezen túl folyamatosan tájékoztatni kell a parlamenti szakbizottságokat és rajtuk keresztül a frakciókat vagy éppen a köztársasági elnököt. A kontrollmechanizmusok tehát működnek, ezért nem korrekt azzal érvelni, hogy milyen rendkívüli felhatalmazást kaphatna a kormány.”