A ma Magyarországot uraló politikai erő identitását, önazonosságát tekintve antikommunista, konzervatív, nemzeti, polgári és kulturális, szekuláris értelemben keresztény.
„A mai kormányzat fő ereje már igen régóta polgáriként és nemzetiként határozza meg magát. Identitásának szerves része az antikommunizmus. Ez az az elem, amely az 1980-as évek vége, a rendszerváltás óta nagyon konzekvensen beépült identitásukba. Akkoriban ugyanis az antikommunizmus mellé még három identitáspont társult:a liberális, az alternatív és a radikális.
A liberálistól megváltak, olyannyira, hogy az ma már szemükben ellenséges identitás. Az alternatívtól megváltak, mert a konzervatív életértékek mellett kötelezték el magukat. A radikálistól csak bizonyos értelemben váltak meg, hiszen megváltozott identitásukat továbbra is nem egyszer radikális módon képviselik. Az antikommunizmus maradt; úgy tűnik, ez volt, van és lesz.
Konzervatívak lettek, s a nemzeti értékek letéteményeseinek vallják magukat. Amit lehet, átkeresztelnek nemzetire: nemzeti lett a földalap, a dohányboltok, az összetartozás, az együttműködés rendszere, a választási bizottság. A székely zászló ott leng a parlamenten a magyar lobogó szomszédságában. És ki tudja, mi jön még.
Az is önazonosságuk része, hogy polgári Magyarországot akarnak. Nem kommunistát, hanem polgárit. Pártjuk – pontosabban szólva szövetségük – nevébe ezért került be 1995-ben a polgári jelző. Az antikommunista, konzervatív, nemzeti, polgári erő újabb keletűen magához zárkóztatja a keresztény minősítést is. Ez a keresztény szó, szemben a Horthy-érával, nem akarja kizárni a zsidót – inkább szekuláris és kulturális, mint vallási tartalmú. Nem tiltják az abortuszt, noha az Alaptörvény (régi nevén Alkotmány) az élet kezdetét a fogantatástól számolják, és nem teszik minden iskolás számára kötelezővé a hittant. Szóhasználatukban a keresztény az európai kultúrkört határolja le, ezért úgy is érthető, hogy nem muszlim.
A ma Magyarországot uraló politikai erő tehát identitását, önazonosságát tekintve antikommunista, konzervatív, nemzeti, polgári és kulturális, szekuláris értelemben keresztény.”
Teleki Pál a konszolidáció egyik konstrukőre volt, bár alkata miatt nem tudta végig vinni az elképzeléseit, hálózatszervezői, tudósi szerepe pedig rendszereken átívelő – mondja a történész.
Horváth Richárd történész szerint Ulászló trónra kerülésével alapjaiban változtak meg a királyság lehetőségei. Hunyadival jól kijöttek, komoly támadó hadjáratra is képes lett az ország.
Gerő András halála után jelent meg egyik fő műve, a magyarországi holokauszt lexikonja. Recenziónk!
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
A minap posztoltam arról, hogy felháborít a baloldali anticionizmus olykor rendes antiszemitizmusba hajló szövegelése.
Miért mentett zsidókat a nyilas külügyminiszter és hogyan gondolta meg magát az első zsidótörvény előadója? Erről is szól Ujváry Gábor történész új könyve.
Ohio szenátora lehet az Egyesült Államok történetének harmadik legfiatalabb alelnöke.
Továbbra sem nyugszanak az indulatok Nyugat-Európában.
