Azt magyarázzátok el nekem, hogy van az, hogy valakiről minden kikerülő információt meghamisítanak

Ha ezt nem tudjátok elmagyarázni, akkor azt mondjátok meg, hogy miként akadhat olyan nagykorú, cselekvőképes ember, aki mindezt elhiszi.

A gyöngyöstarjáni iskolában tegnap nem volt tanítás, mert a szolgáltató lekapcsolta a gázt, a Klik ugyanis nem fizette a fűtést.
„Az eset jelzi, hogy a kormányfő nem megy a szomszédba egy-egy jókora »tévedésért«. Az oktatási rendszer nem volt csődben 2010-ben, a kompetenciaalapú tankönyvekre milliárdokat adott előzőleg az ország, noha Európa más államaihoz képest akkor is keveset költöttünk. De azért 2004-ben még a GDP 3,5 százalékát költöttük közoktatásra, 2013-ban, már a Fidesz alatt, mind-össze 2,3 százalékot. A volt keleti blokk országaiban arányosan jóval többet adnak oktatásra, mint mi.
Ezt is egy kézből. Ez a kéz viszont a kistelepülések rossz anyagi körülmények között sínylődő iskoláin segít. Voltak falvak, amelyekben a fenntartó önkormányzatok nyaranta csak hatvan százalékig fizették ki a pedagógusokat. Jött a Horthy- és a Kádár-korszak elemeit keverő, klebersbergkunózó, wassalbertező fideszállam, de abban bízni lehetett, hogy nagyobb lesz az iskolák anyagi biztonsága.
A kis falvakban biztosan. De az egyébként jó helyzetben lévő iskolák csak a kárát látták a Fidesz–KDNP államosításának. A rendezett körülmények között ügyködő önkormányzatok addig mindent megtettek iskoláikért, hiszen négyévente újjá akarták magukat választatni. Ezért pluszpénzekkel ösztönözték a pedagógusokat, s a szülők is hozzászoktak ahhoz, hogy segítsék a nyelvoktatást vagy a sítábort hozzájárulásaikkal. A Klik elvette a munkáltatói jogokat az önkormányzatoktól, eltűnt az iskolákból a gazdasági »öntudat«, a civilek tartózkodóvá váltak, és végül ott maradt támaszként a központi akaratot szajkózó állam egy szál egyedül, látjuk, ebből mi lett, s főként, hogy mi lesz a történet vége. Az állam a jobb helyzetben lévő iskolák mögött felsorakozó helyi erőket elgyöngítette.”