A holokauszt feldolgozása nem magyar, hanem európai probléma

2016. február 28. 11:20

Amikor írtam a doktorimat, nagyon fájt, hogy a tehetséges magyar zsidó írók az antiszemitizmus miatt szüntelenül az identitás kérdését feszegették. Interjú.

2016. február 28. 11:20
Clara Royer
hvg.hu

A Csillag című, magyarra is lefordított regénye a saját identitásunk megtalálását járja körbe. Valóban központi kérdés az életünkben az identitás?


Az volt. Huszonéves koromban még az identitás volt a fő témám. Mára ez megváltozott, mert amit kell, már megtanultam róla. Az identitás társadalmi konstrukció, tudatosan kell megteremtenünk saját magunknak. De egyáltalán nem természetes az embereknek úgy képzelni az életet, mint egy alkotást. Amikor írtam a doktorimat, nagyon fájt, hogy a tehetséges magyar zsidó írók az antiszemitizmus miatt szüntelenül az identitás kérdését feszegették. Ez egy rögeszme volt számukra. Például Komor András nagyon tehetséges író volt. Mégis, az az érzésem, hogy sokkal jobb életművet tudott volna teremteni, ha nem fájt volna neki a két háború közti hétköznapi és irodalmi antiszemitizmus. Voltak, írók, akik jó műveket tudtak teremteni az identitás körül, de a rögeszme egy méreg. Nem mondom, hogy nem fogok változni, de nem aggódom többé azon, hogy ki vagyok. Nem ismerek minden választ magamról, de tetszik ez a vegyesség. (...)

Önnek van rálátása a film nyugat- és kelet-európai fogadtatásra is.

Kelet? Nem inkább Közép? Amikor Varsóban éltem, az nagyon más volt, mint Budapest, Pozsony vagy Prága. Nem mondom, hogy van egy közép-európai identitás, de azért más, mint Kelet-Európa.

Nyugat- és Közép-Európának más a holokauszt és a holokausztfilm recepciója?

Ez csak teória. Ez bonyolult. Minden országnak megvan a saját emlékezete, de én nem húznám meg ezt a vonalat. Tudom, hogy van egy különbség, de már nem 89-ben vagyunk. Nem mondanám, hogy itt, Franciaországban, imádják, de a többségre jó benyomással volt. A baloldali értelmiségben ez vegyes. Néhányan szerették, de néhányan gyűlölték. Igyekeztek néhány hónapja itt polémiát gerjeszteni, de nem sikerült. Nagyon csalódottak voltak, hogy Claude Lanzmann-nak és Georges Didi-Hubermannak is nagyon tetszett a film. De ez egy régi vita Franciaországban. (...)

Magyarországon is újra hallani lehetett az ellenhangokat. Azokét, akik nem hajlandóak elfogadni, hogy a magyar zsidóság története a magyar történelem része.

Magyarországon több mint 150 ezer néző látta, nekem az számít, hogy megnézik. Ez fontosabb, mint a reakciók a Facebookon. De ez régi vita, Bibó István óta. Ember Mária Hajtűkanyar című regényének is az volt a mottója, hogy nem a zsidó, hanem a magyar történelemről van szó. Ugyanez a téma volt variációkkal, amikor Kertész megkapta a Nobelt. Ez mindig jelen lesz. Ellenben ez csak egy rész. Én nem vagyok pesszimista. Franciaként látom, hogy itt sem jobb. Európai pesszimista vagyok. Hogy a holokauszt még ma is egy feldolgozatlan történelmi tapasztalat, az egy dolog, és az egy másik, hogy az elfogadása nélkül nincs jövőnk. Ez nem magyarországi probléma, hanem európai. Nem csak hivatalos álláspont kell, hanem személyes gondolkodás. A felelősséget hetven éve kellett volna vállalni, most mást kell csinálni. A szembenézés jó, de arról kell gondolkodnunk, milyen leckét kapunk ettől. A család, a beszélgetés, az kell. Ez a film segít beszélni erről.”

 

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 162 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
nemecsekelek
2016. augusztus 12. 15:34
A kettőben közös, hogy egy hatalmi módszerből ideológiát faragtak, aztán abból "tudományt" kreáltak. Végül oktatni kezdték, sőt még tudományos fokozatot is létrehoztak hozzájuk. Idővel a holokamu is a történelem szemétdombjára fog kerülni és ezzel az ebből szerzett "doktori" is csak gyújtósnak lesz jó. Mint a foxi maxi diplomák. Abban igazad van, hogy akiknek foxi maxijuk volt azoknak a gyerekei doktorálnak holokamuból. Ékes példáját adva annak, hogy a butaság genetikailag öröklődik.
balbako_
2016. május 27. 07:26
És még a magyar holokausztot II Világháború utáni magyarírtást a szomszéd országokban fel sem dolgozták!
balbako_
2016. március 16. 15:50
Mi a fene? Holokausztból doktorált? Vagy holokauszt filmből? Zsidó étoszból?
memocrat
2016. március 08. 20:16
http://www.bbc.co.uk/news/world-europe-25058256 http://ncua.inform-decisions.com/eng/files/Wolowyna_9-08.pdf?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_fesztival_201603 Suicide Forestnek átküldtem egyszer, mert itt mindenki tudni véli, hány áldozat volt. Legalább Wolowyna sejti, mennyi az annyi. És jól belemerült a téma kutatásába.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!