Ezzel a barát kifejezéssel azért legyünk óvatosak. A barátaim nem a politika berkeiben keresendők. Ez számomra nem barátság, ez egy politikai szövetség, ami vagy működik, vagy nem. Úgy veszem észre, hogy a politikai szövetség alapszabályait egyesek nem veszik figyelembe. Ez az egyoldalú »cimboraság« nálam nehezen tud működni. Hogy én mindig mindent megtegyek, de Budapest nem kap ezért viszonzást, ez nem várható el tőlem. Azért lehet még itt megegyezés. Ha az agglomerációs közlekedést átvállalja az állam, azt egy elfogadható kompromisszumnak tartom. (...)
Többször volt már vitája a BKV pénzei miatt a kormányzattal, ez most kiélezettebb helyzet, mint az eddigiek?
Nem én élezem ki a helyzetet. Az élezi ki, aki ahhoz ragaszkodik, hogy üres kasszából fizessünk ki valamit. Ilyet nem kívánhatnak tőlem. A fővárosi polgármester elég legitim pozíció, más helyzetben vagyok, mint a Fidesz-tagok. Az én főnököm a nép, amely megválasztott. A népen kívül még a Jóisten és bizonyos kérdésekben a feleségem, aztán kész. Én persze figyelembe veszem az ország első politikusának véleményét, szándékait, de olyanra ő sem utasíthat, aminek ő maga is az ellenkezőjét kérte tőlem korábban. Nekem ez egy politikai szövetség, nem kevesebb, de nem is több.”