„Abercrombie egy igazán jó kalandtörténetet írt, mely bármely korosztály számára élvezetes olvasmány. Leírásai nem terjengősek, de mégis elegendőek ahhoz, hogy az ember el tudja képzelni a tájat és az eseményeket, aminek köszönhetően bele tudja élni magát a történetbe. Végig olyan érzésem volt, mintha én is ott lennék azon a kis lélekvesztőn, mely a tenger és a folyók habjait szeli, vagy amikor a Szent folyót és Veszett folyót elválasztó hegycsúcsokon át cipelték a hajót. Ott voltam a harcokban és a tárgyalásoknál, ahol próbáltam kifürkészni a mézes-mázos, néha csípős mondatok mögött megbúvó igazságot. Izgultam minden egyes emberért a csapatban és elszomorodtam amikor valaki eltávozott közülük. (…)
Természetesen itt is jelen van a jellemfejlődés, melynek elkövetéséért Tüske a felelős. Végigkövethetjük, hogy hogyan lesz egy harcias, meggondolatlan, egresszív és csípős-nyelvű lányból megfontolt, technikás harcos, aki a gyorsaságát és mozgékonyságát veti be a nyers erővel szemben. Az út végére pedig az egész szedett-vedett társulat megkedvelteti magát az olvasóval, mert bár legyenek akármilyen modortalanok, együtt egy igazi, összetartó csapatot alkotnak.
Akinek csak egy kicsit is tettszett Az uralkodó, annak valószínű, hogy be fog jönni ez a kötet és nagyon fogja várni a folytatást, akárcsak jómagam. Az biztos, hogy a Half a War, a sorozat befejező része tele lesz harccal, amit nem csak kardokkal, hanem szavakkal vívnak, ahogy arra az angol nyelvű fülszöveg első sora is utal: Words are weapons. Valamint az is biztos, hogy a jelen kompániából többnek is ismét szerep jut a Gettföld szabadságáért vívott csatában. A kérdés mindössze az, hogy Yarvi atya és Tüske be tudja-e váltani ígéretet, és a gettföldi emberekre milyen sors vár a jövőben?”