A nemzetek Európája

„Dani Rodrik, a nemzetközi gazdasági rendszer jeles kutatója így fogalmaz 2015-ben megjelent könyvében (A globalizmus paradoxona): a modern kori globalizmus dilemmája, hogy három dolog egyszerre nem valósítható meg. Nem lehet egyszerre akarni a demokráciát, a nemzeti szuverenitást és a gazdasági globalizációt. »Ha tovább akarjuk folytatni a globalizációt, vagy a nemzeti szuverenitást vagy a demokratikus politikai berendezkedést kell feladnunk. Ha ragaszkodunk a demokráciához, és ki akarjuk teljesíteni, választanunk kell a nemzetállam és a szoros nemzetközi gazdasági integráció között. Ha a nemzetállamot és az önrendelkezést választjuk, akkor a demokrácia elmélyítése és a globalizáció további bővítése között kell választanunk.« Csakhogy mi az EU-integrációban mindhárom mellett elköteleztük magunkat. Nagyon erősek az unióban azok a politikai törekvések, amelyek a nemzetekfelettiség kozmopolita koncepcióját erőltetik. Akár a migránsválság kapcsán is.

Teljesen világos, hogy először a magunk sorait kell, de sürgősen, rendezni. Kialakítani azt a közös eszmei alapot, amelyen állva meg tudjuk védeni Európát és az európai civilizációt. Vállaljuk fel, hogy hatalmas értékeinket határozott kulturális-civilizációs bázison hoztuk létre, ami a mi közös kincsünk, s amit meg is kell védenünk. Ez az írástudók és politikusok közös felelőssége. Vagy csak akkor mernek az utóbbiak lépni, amikor az emberek a maguk bőrén érzik a bajt? Ne várjuk meg, amíg az importált problémák miatti népharag kitör, és a tehetetlen európai vezetőket elsöpri!”