Nagy Bandó Andrásnak elgurult a gyógyszere, elvakította az Orbán-gyűlölet
Figyelemmel olvassák el Nagy Bandó mondatát, mert a humorista ezzel végleg kiiratkozott a közéletből.
Kurvára nem fogok többet vitatkozni és bizonygatni és magyarázni, csak ugyanannyira gyűlölni fogom ezeket az embereket, mint ők mindenki mást, annak ellenére, hogy ez nem okos, és nem tisztességes, gecire unom hogy mindig nekem kell az okosnak és tisztességesnek lennem.
„amikor kicsi voltam, a szüleim meg ugye hitoktatók akkor valami borzalmasan demagóg, ráadásul több mint 70 éves keresztény mesekönyvben olvastam egy tanítómesét egy jámbor istenfélő kisfiúról meg a rossz komisz kis testvérkéjéről és vhogy az volt a lényege h előbbi, nevezzük palkónak, meg akart győzni utóbbit, nevezzük petinek, a jó igazáról. végül fogadtak, h palkó mindig csak jót tesz és mond, peti meg ugye amihez éppen kedve van, főként rosszat. a végén peti halálra bosszantotta palkót akinek egyre nehezebbre esett jónak lennie, miközben persze sokat imádkozott (a végén asszem egy drámai fordulattal meghalt, h az író fel tudja oldani a gordiuszi csomóként növekvő problémát).
én ma abbahagyom a palkóságot. elegem van abból, hogy a menekültellenesek (mert nem migránsok, menekültek) lehetnek embertelenek, könyörtelenek, kegyetlenek, a legvégső, elviselhetetlen, földöntúli módon ostobák, hogy nem képesek végigolvasni egy cikket, meghallgatni egy normális ellenérvet, megnézni a statisztikákat, kettőt kattintani a googlen és elolvasni pár külföldi hírt, megnézni, hogy van-e menekült kis hazánkon kívül, v befogadnak-e az arab államok és afrika is menekülteket, képtelenek az empátiának a legkisebb szikráját kicsiszolni magukból, elképzelni, hogy viselkednének ők hasonló szituációban, mit hozna ki belőlük az otthonuk elvesztése, a szeretteik halála, a többezer kilométeres vándorlás, az, hogy folyamatos bizonytalanságban vannak tartva, hogy nem beszélnek a nyelvükön, hogy rémhírek vannak, hogy embernek mutatkozó lélektelen állatok kizsigerelik, megerőszakolják, kirabolják, megölik őket, hogy folyton arra kell figyelniük, hogyan ússzák meg az életben maradást, geci elegem van hogy ezek az elképesztő magyar honfitársaim összemossák a politikát az összeesküvéselméletekkel, némi hőzöngő és bizonytalan eredetű és annál undorítóbb és mocskosabb és hányingertkeltőbb fajelmélettel és nettó nácizmussal, hogy úgy tesznek, mintha némi károgó handabandázás és másra mutogatás megoldaná az orrunk előtt szenvedő emberek problémáit (kurvára mindegy ki a felelős az előttem gyalogló sebéért bazmeg ha egyszer EL KELL LÁTNI),
én ezeket az embereket nagyon sokáig rendkívül illedelmesen próbáltam jobb belátásra bírni, de nem megy, olyan ostobák mint a föld, és belefeledkeznek abba a gyönyörűségbe, hogy ebben a demagógiában, amihez egy teljes politikai elit segédkezik, az lett valahogy egyfajta közgondolkodás, hogy attól, hogy valakit gyűlölnek, ergo jobb embernek tartják magukat nála, és gecire a lusta seggüket fel nem emelik és a kezüket meg nem mozdítják a szenvedései láttán, valóban jobb emberek lesznek, sőt, valamiféle kifacsart, tényleg mindenféle emberséget nélkülöző logika alapján még a hazájukat is jobban szeretik.
kurvára nem fogok többet vitatkozni és bizonygatni és magyarázni, csak ugyanannyira gyűlölni fogom ezeket az embereket, mint ők mindenki mást,
annak ellenére, hogy ez nem okos, és nem tisztességes, gecire unom hogy mindig nekem kell az okosnak és tisztességesnek lennem. gyűlölöm őket. mindet. az ostobaságukat. azt, hogy erkölcsileg magasabb rendűnek képzelik magukat, miközben utolsó férgek. a vakságukat. gyűlölöm, hogy egy nemzetben létezünk (magyar vendégszeretet bazmeg), gyűlölöm, hogy egy nyelvet beszélünk, gyűlölöm, hogy egy fajba tartozunk állítólag. nekem ők semmijeim és senkijeim. nekem a szír anyukák és afgán gyerekek és a férfi, aki megsiratta a vízbe fúlt feleségét és kisfiát, nekem ezek az emberek hamarabb és jobban a családom és a szeretteim és a honfitársaim, mint azok a »mélymagyarok«, akik teleszemetelik a legártatlanabb cikket az interneten és arról hőbörögnek, hogy ki kell utasítani/le kell lőni/etc. a menekülteket.
HOL A TE MAGYARSÁGOD? HOL A TE KULTÚRÁD? HOL A TE KERESZTÉNYSÉGED?
kitagadlak. megtagadom, hogy a testvérem legyél.
nem vagy a honfitársam.
nem vagy ember.
senki vagy.”