Válság volt, válság lesz?

2015. augusztus 14. 09:29

Egy-egy válságnak mindig vannak fundamentális okai, de a kirobbanásának – és különösen az eszkalációjának – szinte minden esetben érzelmi kiváltói, illetve tömegpszichózisbeli feltételei is lehetnek.

2015. augusztus 14. 09:29
Mádi László
Napi Gazdaság

Bár nem az írásunk fő témája, mégis fontos leszögezni, hogy Magyarország sebezhetősége nagyon sokat javult az utóbbi időben. Az adósságállományunk ugyan enyhén, de csökkenő pályán van – ami ritka, mint a fehér holló –, ráadásul a hazai finanszírozottsága ezen adósságnak minden reményt meghaladóan hónapról hónapra arányaiban is nő. Kedvezőek a növekedési és foglalkoztatási adatok is. Összességében megállapítható, hogy hazánk látványosan lépett előre a 6-8 évvel ezelőtti, nagyon sérülékeny pozíció­jából, s ma már nem nevezhető sérülékeny országnak. (Igen fontos siker még az erőteljes exportnövekedés, illetve fizetésimérleg-javulás, ami kiváló alapot biztosított arra, hogy az egész hazai bankrendszert és társadalmat gúzsba kötő devizahiteles-probléma megoldódjon.)

A nemzetközi helyzetre visszatérve a »növeli, ki elfödi a bajt« illyési tünetén kívül számos aggasztó jelet tapasztalhatunk az elmúlt időszakban. Ilyen a kínai motor folyamatos teljesítményvesztése: a közelmúltbeli 8-10 százalékos növekedés helyett már hivatalosan is 6 százalék körüli szintről beszélnek a kínaiak. Ráadásul az ottani statisztikai adatszolgáltatás vetekszik a göröggel… Nagyon furcsa ugyanis, hogy egy-egy időszakról szinte mindig elsőként közölnek adatokat, s azokat később sem korrigálják… Sorra hallani a kontinensnyi országban lufiveszélyekről: először az ingatlanok, majd az állami vállalatok, azt követően a kínai tőzsde esetében, s nem tudni, mikor s hol folytatódik a sor. Most éppen a kínai fizetőeszközt, a jüant értékelték le, aminek könnyen lehet, hogy világszerte számos tovagyűrűző negatív hatása lesz.

Az Egyesült Államok is tartogat meglepetéseket. Meghirdették a korábban említett mennyiségi lazítás (lényegében pénznyomda – azaz dollárnyomtatás) kivezetését, s a közelgő választási időszak sem olyan periódus, amikor racionális válságkezelésre vagy egyáltalán takarékos gazdálkodásra van mód. (Az Egyesült Államok – s ezt kevesen tudják – adósságállománya meghaladja a GDP-jük 100 százalékát, bár ezt a dollár korlátlan nyomtatási lehetőségével együtt kell értékelni…) Az, hogy Kína szemmel láthatóan váltott – s nem vesz, hanem elad amerikai államkötvényeket –, szintén rosszat jelent. Az Európai Unió pedig még inkább növekedési problémáktól szenved, melyet még »megfejel« a görög válság s a ma még felbecsülhetetlen hatású és következményű menekültáradat is.

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 7 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
pollip
2015. augusztus 14. 13:44
Hiányzik az orosz export? "A délelőtt megjelent friss európai uniós GDP-adatok nem igazán örvendeztették meg az elemzőket, ugyanis az eurózóna gazdasága, valamint Európa három legnagyobb gazdasága a vártnál lassabban nőtt. A magyar GDP-adat is a kellemetlen meglepetések között volt. Kellemetlen meglepetések sorát hozták a friss GDP adatok: Európa három legnagyobb gazdasága, de az eurózóna növekedési adata is elmaradt a várakozásoktól. Ráadásul az eurózóna gazdaságának lassulása váratlannak is számított, ami a Bloomberg elemzői szerint kiemeli a fellendülés bizonytalanságát és törékenységét, ami a globális kilátások körüli bizonytalanságból fakadnak. A 19 tagállamot magába tömörítő eurózóna GDP-je mindössze 0,3 százalékkal nőtt a várt - az előző negyedévhez hasonló - 0,4 százalékos ütemhez képest az előző negyedévhez viszonyítva. A német gazdaság 0,4, az olasz 0,2 százalékkal nőtt a francia pedig stagnált szemben az elemzők által várt 0,5, 0,3 illetve 0,2 százalékos bővüléssel. Az EU egészének gazdasága 0,4 százalékkal nőtt a második negyedévben az előző negyedéves 0,4 százalékos ütem után az Eurostat gyorsbecslése alapján. Éves szinten az EU28 gazdasága 1,6 százalékkal, az eurózóna 1,2 százalékkal nőtt az első negyedévben mért 1,5 illetve 1 százalék után. (Az Eurostat megjegyzi, hogy az USA gazdasága a második negyedévben 0,6 százalékos növekedést mutatott az előző negyedév 0,2 százalékos bővülése után, míg éves alapon számolva 2,3 százalékra lassult az első negyedévben mért 2,9 százalék után.) Mennyire éllovas Magyarország? Banai Péter Benő szerint a második negyedévben mért, 2,7 százalékos - kiigazítatlan - éves GDP-növekedés elmarad a minisztérium 3 százalék körüli várakozásától, azonban mivel első becslésről van szó, az adat még módosulhat - kommentálta a szakállamtitkár a firss magyar adatot. A Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtökön, a friss adatok megjelenése előtt "Éllovasok közt - Az egyik leggyorsabb növekedés Európában" címmel hirdetett meg sajtótájékoztatót péntekre. A magyar adat is lassabb lett egyébként a vártnál, év/éves alapon - szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint - mindössze 2,4, negyedév/negyedév alapon pedig 0,5 százalékkal nőtt a magyar gazdaság. Ha az előző év azonos időszakához viszonyítjuk a 2,4 százalékos ütemet a most rendelkezésre álló Eurostat adatok alapján nyolc ország előzi a magyar adatot - tehát, ha azt vesszük, akkor a top 10-ben még benne vagyunk... Az év/éves alapon nézett adatok alapján a cseh (4,4 százalék), a román (3,7 százalék), a lengyel (3,6 százalék), a spanyol (3,1 százalék), a szlovák (3,1 százalék), a svéd (2,9 százalék) a lett (2,6 százalék) és a brit (2,6 százalék) gazdaság nőtt gyorsabban a magyarnál. Ha a negyedév/negyedéves adatokat nézzük akkor a 0,5 százalékos magyar bővülésnél a cseh (0,9 százalék), a lengyel (0,9 százalék), a szlovák (0,8 százalék) az észt (0,8 százalék), a görög (0,8 százalék), a brit (0,7 százalék) és a litván (0,6 százalék) gazdaság volt gyorsabb. Az EU-ban a most rendelkezésre álló adatok alapján a finn gazdaság teljesített a legrosszabbul, miután egyetlen gazdaságként negyedéves szinten 0,4, éves szinten 1 százalékkal zsugorodott. Ajajj! Elemzők az EU-s adatok alapján arra figyelmeztettek, hogy a növekedés a gyenge beruházási - különösen az építőipari - teljesítmény húzta vissza, az üzleti aktivitás fellendülése nélkül viszont az eurózóna továbbra is csak vergődni fog a magas adósság és a munkanélküliség hálójában. (Utóbbi különösen Franciaországra igaz, ott ugyanis a legfrissebb adatok alapján még soha nem volt ennyi álláskereső.) A Bloomberg megjegyzi, hogy az Európai Központi Bank (ECB) a júliusi ülésén a növekedést kiábrándítónak nevezte, és jelezte, hogy kész az ösztönző programját ennek megfelelően alakítani, amennyiben szükséges. A vezető nyugat-európai tőzsdék a GDP-adatok megjelenése után beestek, főleg a periféria és a francia index került át egy rövid időre a negatív zónába, de dél körülre már csak a madridi IBEX-35 állt pár ponttal a csütörtöki záróértéke alatt."
pollip
2015. augusztus 14. 09:50
Tényleg rosszkor mondott rosszat anno, de ha visszatér a napi politikába, nekem tetszik.
kjkj945
2015. augusztus 14. 09:34
Mádi feltalálta a spanyol viaszt. 1900 óta a deviza is válságok miatt bukott 20-30 évenként!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!