„A menekülteknek az információt, ételt, vizet egyedül a libsinek és balosnak becézett önkéntesek adják. Ha ők nem lennének már biztosan nagyobb konfliktusoknak lehetnénk tanúi.
A kormány múlt héten bejelentette, leül a karitatív szervezetekkel tárgyalni a helyzetről, ez meg is történt. A tárgyalás eredménye, hogy visznek ágyneműt, matracot, gyógyszereket a menekültáborokba. Ahol három-négyszeres túlzsúfoltság van, ahol lassú az ügyintézés. De az utcán éjszakázni kényszerülő, a vaktérképpel kóborló menekültekkel nem kíván semmit kezdeni, sőt olyan, mintha megtiltaná a segélyszervezeteknek, hogy ezt a problémát enyhíteni próbálják.
A kérdés az, hogy mire megy el akkor az EU-s pénz? Ha nem kapnak felkészítést a rendőrök, akik sokszor mindenféle nyelvtudás nélkül, túlórázva, a belüket kidolgozva kell, hogy eljárjanak? Ha nincs pénz szociális munkásra, tolmácsra, menekültügyi szakemberekre? Ha a táborban még az ágyneműt, a matracot, és a gyógyszereket is a segélyszervezetek adják?
Hova tűntek az EU-s milliárdok, és miért nem tesz semmit a kormány a konfliktus megelőzéséért, az állampolgárok nyugalmáért, és a menekültek ellátásáért?
Ha a debreceni táborhoz hasonló konfliktus fog kirobbanni, azért – az elmúlt hetek teljes tehetetlensége és nemtörődömsége után – a kormány felelőssége nem lesz elhallgatható.”