Számok és érzések: bajok az IMF-fel

„Aleksandar Vučić szavai szerint főképpen a hitelek törlesztésére és az évről évre növekvő államadósság csökkentésére. Az államadósság  2008 és 2014 közt 8,7 milliárd euróról 22,7 milliárdra ugrott.  Miközben a GDP növekedése ez idő alatt névlegesen stagnált, az államadósság a GDP szintjén 28,3 százalékról 70,9 százalékra nőtt. A kérdés marad: a nyereséges vállalatok egyszeri értékesítése miként oldja meg az államadósságot (hiszen a magánosítás után a bevételükkel már nem lehet számolni)? Ugyanígy az állami szektorban történő elbocsátások sem szülnek nagyobb megtakarítást, csökkennek a járulékokból és adókból eredő költségvetési bevételek, ráadásul tovább növelik a szociális kiadásokat. A legfontosabb szolgáltatások minőségén sem javítanak ezzel, melyet ez a szektor szolgáltat: az egészségügyén, az oktatásén, a bíróságokén stb. Kevesebb dolgozónak kell úgy-ahogy biztosítania a továbbiakban a működést a túlterhelt és nem kellően ellátott intézményekben. Bár Aleksandar Vučić  azt is állítja, hogy nem hisz a »könnyű lesz nekünk« politikájában, csak az »erőfeszítésben és munkában«, politikája mégis a legkisebb ellenállás mentén halad – privatizáld a vállalatokat és szabadulj meg a hatásköreidtől (outsourcing).

Ahelyett, hogy az állam minőséges és hozzáférhető szolgáltatást nyújtana a lakosság számára, amely mindezt finanszírozza, inkább eladja a szolgáltatókat. Jól ismerjük ezt a politikát. A magánosítás az elmúlt évtizedekben a gazdaság leépüléséhez és magas munkanélküliséghez vezetett. Aki dolgozik, nem dicsekedhet olyan fizetéssel, amellyel biztos egzisztenciát jelentene. Ugyanígy a környező országok példája megmutatja, hogy a stratégiai jelentőségű vállalatok és közszolgáltatások magánosítása után a szolgáltatások színvonala nem nőtt, és a privatizáció a munkanélküliség növekedésének előidézője lett.  A privatizált cégek a tulajdonosuk kénye-kedvének vannak kitéve, a szolgáltatások azonban nem lesznek minőségibbek, csupán megfizethetetlenebbek. Az effajta ésszerűséget és hatékonyságot kellene pártfogásba vennünk?”