Román előny

Mindig így volt. Mikor a rendszerváltásnál az iszonyatos árvaházakat mutatták a francia televízióban, akkor bezzeg nem azt mondták, hogy ezek román gyalázatosságok, hanem hogy az erdélyi magyar területen lévő árvaházak..akkor nem Románia hanem Transylvania. Bár kétségtelen, hogy a franciáknak és Nyugat-Európa kilencven százalékának gőze nem volt arról, hogy az micsoda és hol is van, az illetékesektől akkor aljasság volt..folytatták Trianont.

Észre kellene venni, hogy Romániához csatolt területen a mai román kormány ugyanazt a politikát folytatja amit Ceaușescu, csak másként csomagolja. Ezt azzal is próbálja takarni, hogy támadja a magyar kormányt. Így válik igazzá a mondás: Legjobb védekezés a támadás.

Pataky István írása nem elemző, még leírónak sem neveztető. A történetnek pedig sokkal korábbi előzménye van. A román vezetés mindig is kétkulcsos politikát folytatott és elsődlegesen a francia politika uszályába szegődött. Ez így volt a két világháború előtt, és a világháborút követően is. A II. VH után ez annyival bővült, hogy belépett Szovjetunió ebbe a körbe. A román vezetés mindig is arra törekedett, hogy meghatározó legyen Közép-Európában és ebbeli törekvéseiben Magyarország volt az ellenfél. A két világháború befejezése után a francia, angol és amerikai politika ezt támogatta és a területi megosztások is ehhez kapcsolódtak, melynek a fő célja a Közép-Európai országok szembeállítása. Ez történik most is. Ebben pedig Románia a kétkulcsos magatartásával vesz részt. Lengyelország vezetésén viszont csodálkozom, mert a II. VH után elég nagy „pofont” kapott a béketárgyalások során. A szovjet csapatok által megszállt területeket megtarthatta Szovjetunió és a német területekből kárpótolták, mely belső feszültséget jelentet. Ugyanakkor Lengyelország területe közel 76 ezer négyzetkilométerrel, a háború előtti méretének 20%-ával csökkent. 1990 után Oroszországgal gazdasági kapcsolatokat épített ki, amely sok tekintetben hatott az ország gazdasági fejlődésére, megerősödésére. Jelenleg viszont politikájának változtatva könnyen olyan következménye lehet, mint ami a II. VH. alatt, után volt. Legfeljebb most gazdasági vonatkozásban. E két történet is azt mutatja, hogy az európai nagyhatalmak és Amerika is a megosztás kártyáját játssza ki. Németország pedig hintapolitikát folytat. Egyrészt Európa vezető ereje akar lenni, de az USA kapcsolatait is meg akarja tartani, melyben Anglia és Franciaország is beleszól. Részükről is fontos a kisebb uniós államok megosztottságának fenntartása, így a Közép-Európai államok megosztottsága is. Ez már a csatlakozás körüli huzavona során is érzékelhető volt. Először négy ország csatlakozása került terítékre, majd amikor elindult a csatlakozásra váró országok összefogása rögtön felgyorsultak a folyamatok és már aktuálissá vált a 8 ország felvétele és a további bővítés. Ez most Ukrajnával bővülne, amely fontos geopolitikai és gazdasági vonatkozás. A geopolitika tekintetében a bővítés pedig az USA-nak is érdeke, melyben megtalálható Oroszország körbezárásának az igénye. Ezért nem tetszik az USA-nak a magyar politikai és ezért az EU-n keresztül mindent elkövet, hogy a magyar politikai nehogy hatást gyakorolhasson a többi Közép-Európai országra. Ebben a folyamatban partner Románia és kisebb részben a többi körülöttünk lévő ország, akik a I-II. VH során Magyarország területéből részesedtek.

Az elemzés helytálló. A hivatalos Románia tényleg sokkal jobban fekszik a nyugati hivatalos politikánál, mint a hivatalos Magyarország. Ennek viszont tapasztalataim szerint semmi köze nincs az éppen aktuális magyar kormány színéhez és szagához. A határokon túl rekedt magyar kisebbségek problémájának felvetése a II. VH után kialakult status-quo megkérdőjelezését jelenti. E miatt a "nyugat" ezt soha nem fogja támogatni. A "kisebbségi jogok", "emberi jogok" stb. stb. egyszerű propaganda. Csak akkor veszik figyelembe, ha anyagi érdek fűződik hozzá, vagy valaki erőt tud a probléma mögött felmutatni. Magyarország mindkettőre képtelen. Ami érdekesebb Románia számára az inkább az, hogy 1. A nyugati "nemhivatalos" hétköznapi közvélemény szemében történelmük során először nagyon népszerűtlenek. Az egyszerű nyugati polgár a nyugatra kiözönlő román cigánysággal (és az e miatt tapasztalt koldulással, bűnözéssel) azonosítja őket. Ráadásul egyre terjed a Roma=népnév, Roma+nia="romák országa" "logikus magyarázat" is a megfejtéshez. 2. Az Oroszok (és ebből következően a szerbek, bolgárok) egyre jobban és nyíltabban románellenesek. Az Orosz lapokban középszintű hivatalosságok kérdőjelezik meg Románia állami létének jogosságát. Erőteljesen sugallják Dobrudzsa "ősi bolgár föld" és Temes Bánság "ősi szerb föld" jellegét. Magyarország gyakorlatilag teljesen mindegy, hogy hány katonát küld a vágóhídra az USA érdekei miatt. A kisebbségei ügyében most SEM kaphat támogatást. A környező államok katonai és diplomáciai kapcsolatai sokkal régebbiek és jobbak a "nyugati elittel". Ezen még a "magyar baloldali kormányok" teljesen gátlástalan szolgalelkűsége sem tudott semmit változtatni. Aztán, hogy mi lesz később, senki nem tudja megmondani. De az biztos, hogy most sem kizárólag a nyugat véleménye lesz meghatározó...