A szent tűz

„Kezembe került egy könyv a minap. Aprócska zsebkönyv, de az egyik legnagyobb formátumú európai politikustól vannak benne idézetek önmagáról, politikáról, kormányzásról... Olvasgattam, olvasgattam.

»A kormányzásnak folytonos erődemonstrációnak kell lennie.«

»Egy kormányzat érzékenysége a kormányzat gyengeségéről árulkodik.«

»A világ irányításának egyetlen titka van: erősnek kell lenni.«

»A politikában a nagylelkűség hibának számít.«

Aztán.

»A legfőbb erény a haza iránti odaadás.«

»Aki megmenti a hazát, azt nem lehet törvényszegéssel vádolni.«

»A kormányzat mindennap kénytelen áthágni a törvényeket; nem tehet mást, enélkül lehetetlen volna előrelépni.«

»A politikai szabadságjogok ügye csak egy közkeletű mese, amit a kormányok azért találtak ki, hogy elaltassák a polgárok éberségét.«

»Az alkotmányos berendezkedésű államokban nincs lendület, mert ott túl sok minden korlátozza a kormány tevékenységét.«

Nézzük tovább!

»Soha nem tűrtem a kritikát. Az orvostól is azt kérik, hogy szüntesse meg a lázat, és nem azt, hogy írjon egy szatírát ellene.«

»Az a dolgunk, hogy irányítsuk a közvéleményt, nem pedig az, hogy vitatkozzunk vele.«

Van ám még:

»A népnek szüksége van a vallásra. És ezt a vallást a kormánynak kell kézben tartania.«

»A vallás számomra nem a testet öltött Isten csodája, hanem a társadalmi rend titka.«

»Mindig a katolikus vallás lesz azon kormányok legszilárdabb támasza, amelyek elég ügyesek ahhoz, hogy felhasználják azt a maguk javára.«

Van itt minden, gondolatok sokasága egy politikustól, aki minden dicsőség csúcsára eljutott. Egészen addig, amíg...

»Világosan láttam, hogy közeleg a döntő óra. A csillagom fénye fakulni kezdett; éreztem, hogy kicsúszik kezemből a gyeplő, de nem tehettem semmit. (...) Sorra jöttek az árulások; sokakon elhatalmasodott a fáradtság, a bizonytalanság; a tábornokaim elpuhultak, ügyetlenekké, kétbalkezesekké váltak, ezért aztán a szerencse is elkerülte őket... (...) Belekóstoltak az élvezetekbe, és már csak pihenésre vágytak, ezt akarták bármi áron. Kihunyt bennük a szent tűz.«

*

Az idézeteket a Helikon kiadó pofás kis új zsebkönyvsorozatának egyik első darabjából vettem.

A címe: Napóleon. Az uralkodás művészete.”