„Barátunk” a KDNP

„Mivel az ominózus vasárnapi boltbezárásokkal kapcsolatban nincs az a  mérőeszköz amivel felfedezhető lenne bármiféle racionális indok, ellenben hónapokra muníciót ad kritikai hangok megjelenítésére, ezért jogosnak tetszik az az olvasat, hogy ebben az esetben valamiféle mélyebb értelmű társadalmi, ideológiai megfontolások játszanak szerepet. Erre próbált rávilágítani Semjén a minap, amivel sikerült közröhej tárgyává válnia. Tegyük hozzá, joggal.

Ez az interjú tökéletesen illeszkedik a kormánypártok egy éve tartó vesszőfutásába. Mára nyugodtan kijelenthetjük, hogy hiányzik a koherens, demokratikus, konzervatív eszmeiség a politikai palettán. Szlogenek vannak, tartalom nélkül. Ha úgy tetszik, politikai termékek. Polgár, nemzet, dolgozó ember, vallás. Ha mindezek mellé helyezzük a politikusi fényűzést, az úri szokásokat, a helyi polgármesterek földesúri attitűdjeit, egyáltalán nem kell meglepődnünk, hogy olyan dilettáns szösszenetek születnek mint a minapi Semjén produktum.

Ezekre az ellentmondásokra ugyanis választ kell adni, Mivel Semjén lényegesen szerényebb képességekkel rendelkezik, mint Leo Strauss, ezért nem meglepő, hogy nem tudja elképzelni, hogy a 25 éve demokratikus Magyarországon felnőtt egy generáció, aminek semmiféle romantikus viszonyulása nincs a fehér lovon való ügetéshez, meg a földesúr jobbágy viszony bensőségességéhez, Az antropológiai kényszerből vádaszó politikusokhoz pedig végképp nincs.

Ellenben konzervatív módon ragaszkodik a demokráciához, a pluralizmushoz, a szabadsághoz, a nyugati eszmei közösséghez, ennél fogva szeretné maga eldönteni, hol és hogyan tölti el a vasárnapját. Hisz abban, hogy a jó kormányzás nem nélkülözheti a moralitást, és a megfontoltságot. Ez lenne a nem horthysta konzervatívizmus.”