Már a Népszavában is készülnek a Tisza választási bukására.
Érdekes információk gazdáját találta meg a Népszava Stefano Bottoni olasz-magyar nemzetiségű történész személyében, akinek fő kutatási területe a kommunista Románia nemzetiségi politikája.
Fene a gusztusát, mondhatnánk erre, ennyi energiával akár a jó ügyet is kutathatná, nem csak a rosszat.
Tudjuk jól, a Ceausescu nevű román főkommunistát és feleségét egy sebtében felállított rendkívüli katonai bíróság ítélte halálra népirtás bűne miatt. Hát ezt a világot kutatja Bottoni.
Ha valaki, akkor ő jól tudja, hogy a kommunistákra sok minden jellemző, csak az igazmondás nem.
Hogy ő komcsi-e, azt nem tudni, tény azonban, hogy Hanák Péter-díjjal olyanokat nem szoktak kitüntetni, akik nem tartoznak a brancsba, és akit nem akarnak hitelesebbé tenni a kitüntetés által a társadalom előtt, hogy tovább folytathassa a kommunista érdekek „hiteles” képviseltét, mérgező gondolataik tárgyszerűnek csomagolt terjesztését.
Nos, ez a Bottoni volt az az ember, akinek kijelentése főcímhez segítette a Népszavát. Eszerint
„Decemberben már nagy pánik volt a Karmelitában a rettenetes mérési adatok miatt. (...)
Amennyiben ugyanis a mért 10-12 százalékos Tisza-előny nem téves, akkor azt csak egy olyan léptékű beavatkozás írhatná felül, mint amilyen 1947-ben volt a kékcédulás szavazás.”
Mintha Bottonit megfertőzte volna Török Gábor, aki ugyanezzel az álságos és hamis fordulattal igyekszik sulykolni az agyakba, hogy az áprilisi választás már megfordíthatatlan. Persze, csak ha valóban ez a helyzet. De nem ez.
Nem erősíti a cselédsajtóba vetett bizalmat, ha kiderül, márpedig a Népszava maga írja, hogy
„A történész mindezt egy szóbeszédre alapozva állította.”
Kifejezetten cuki, nem igaz?
Megmosolyogtató, hogy a múlt tényeivel dolgozó történész szóbeszédre alapozza az állításait. Vagyis lényegében maga cáfolja, hogy bizonyosan pánik volt a Karmelitában. Illetve Bottoni önmagát cáfolja akkor is, amikor azt mondja, hogy „amennyiben a mért adatok nem tévesek.” Érezhetjük, a megállapítás valójában azt jelenti, hogy de bizony, tévesek.
S hogy hihetőbb legyen, ezért tényszerű történelmi állítással igyekszik igazolni a hamis állítást, egyben csalással vádolva Orbán Viktort, ami úgyis nagy divat ma a baloldalon. A Tisza nagy mértékű vezetését szerinte ugyanis, ismételjük: csak egy olyan léptékű beavatkozás írhatná felül, mint amilyen 1947-ben volt a kékcédulás szavazás.
A párhuzam már önmagában visszataszító, mert csalással azonosítja a Fideszt, noha ez épp a kommunisták jellemzője.
Csaltak 1947-ben, aztán a pártállam alatt, amikor egy jelölt „közül” lehetett választani, majd Medgyessy és Gyurcsány idejében az újraszámolás helyett bezúzott szavazócédulákkal, illetve a gazdaság állapotáról a társadalom tökékéletes félreveztésével, az Európai Unió hathatós segítségével.
A kékcédulás választásról csak annyit, hogy a Magyar Kommunista Párt által elkövetett nagyszabású választási csalássorozat nevét az úgynevezett kék cédulákról kapta, amelyek a szavazásra jogosultságot igazolták az átjelentkezett választópolgárok számára. A választójogi törvény ugyanis lehetővé tette, hogy az állampolgárok ideiglenes lakóhelyükön szavazzanak, amennyiben rendelkeztek egy speciális, kék színű igazoló cédulával.
A kommunisták tömegesen hamisították ezeket a kék cédulákat, és egy-egy személyt több szavazókörzetben is voksoltattak, gyakran teherautókkal szállítva őket a különböző helyszínek között, hogy több alkalommal is leadhassák a szavazatukat.
Persze Bottonit sem véletlenül kérdezte meg most a Népszava, s hozta le azt az anyagot, amit szakmai szempontból sem lett volna szabad, mert szóbeszédet egy magára valamit adó orgánum nem közöl. Tudják ezt a szerkesztők is, csak hát mostanában már ők is készülnek a Tisza választási bukására, és hangolni kell a népet a fiaskóra. Orbán Balázs a Mandinernek el is mondta, hogy
„Ezt mondják és tartják [hogy masszívan vezet a Tisza], de kilóg a lóláb. Hiszen Magyar Péter már álnéven meg is írta, hogy nem is olyan nagy baj, ha nem nyer a Tisza, majd erős ellenzék lesznek a következő négy évben.”
Az ukránok ezért álltak bele oly brutálisan a választási előkészületekbe. Mi pedig válaszul kitöltjük a nemzeti petíciós ívet. Nem a háború finanszírozására, nem az ukrán állam működésének finanszírozására, nem a rezsi háború miatti emelésére. Hanem hogy Orbán hatékonyabban tudjon a magyarokért harcolni Brüsszelben.–
***
Ezt is ajánljuk a témában
Okos pestiek épp telehányják az internetet egy olyan hamis állítással, amellyel pont a legkiszolgáltatottabbaknak ártanak. Francesca Rivafinoli írása.
Ezt is ajánljuk a témában
Jó drágán adja ki belbudai legénylakását, közben pedig sóhajtozik a fiatalok nehézségei miatt. Miért nem támogat egy pályakezdőt olcsó lakhatással? Tán egyetlen rászorulót sem ismer? Francesca Rivafinoli írása.
(Fotó: Kisbenedek Attila, AFP)
Magyarország katonai megszállásától a választási eredmények megtámadásáig – minden belefér az EU-s csatlakozást követelő ukrán megszólalók szerint.
A strómanok egyenesen Radnai Márktól kaphattak pénzt azért, hogy átvegyék a Tisza alelnök cégeinek vezetését.
Úgy tűnik az elmúlt hetek eseményei nem kedveztek a politikusnak.
Orbán Balázs sorsfordító pillanatnak nevezte a 2026-os áprilisi választásokat.
A Mandiner 75 részes sorozatban mutatja be a Tisza-vezér legnagyobb hazugságait. 21. rész.
A kormányfő sokatmondó videót posztolt a közösségi oldalán.
Ha a Tisza Párt, Brüsszel és a nagytőke koalíciója kerülne kormányra, céljuk lenne, hogy elvegyék a magyar családok javára kiharcolt összegeket.
Eörsi Mátyás csodálatra méltó önuralommal kezelte Zelenszkij Orbánt, ráadásul Románia a pozitív példa.
A Tisza Párt elnöke csak háborúpárti politikusokkal találkozott a hétvégén.
