Nem is ezért rágott be ránk az USA

„Már csak azért is kár az energetikai lobbiharcok irányába eltolni a kitiltási történetet, mert bármennyire is hangzatosan le lehet egyszerűsíteni a cikkekben azt, hogy Magyarország az oroszokra tett, és ez fáj az amerikaiaknak, a valóság sokkal összetettebb. Ha a három, a sajtóban megjelent fő vádpont, a Déli Áramlat, a Mol-INA kérdés és a paksi szerződések témáját megnézi valaki, muszáj néhány árnyaló megjegyzést is figyelembe vennie.

A Déli Áramlat, vagyis az orosz gáz, Ukrajnát kikerülő szállítása lehet ugyan oroszbarátság a résztvevő országokban, de nem a most sokat kritizált Orbán-kormányzat állapodott meg erről az oroszokkal, hanem az előző. Azt is érdemes hangsúlyozni, hogy az orosz gáz nem embargós áru egyelőre, és az orosz gázfüggőség ma még kikerülhetetlen adottság. Az orosz gáztól függetlenebb nyugati államok természetesen próbálhatják az EU versenyjogi érdekeit érvényesíteni a magyar, az osztrák, vagy a bolgár kormányzaton, de könnyű ezt az orosz gáztól nem függve, vagy az orosz gázfüggőségüket más megfelelő szállítási megoldással kipipálva hangoztatni. Az északi, vagy a »nagyon« nyugati tagországok nincsenek rászorulva az orosz gázra, a németeknek és a baltiaknak pedig már megvan a maguk elkerülő vezetéke, az Északi Áramlat.

Talán még pikánsabb a Mol helyzete. Itt a hírek szerint az lenne a magyar féllel az amerikai baj, hogy az INA horvát céget esetleg a Gazpromnak adná el Magyarország, azaz nem tartaná meg nyugati, uniós, vagy észak-atlanti érdekszférában. Csakhogy ez egy olyan sztori, ahol az Egyesült Államok sokkal inkább a szintén uniós tagország, Horvátországot vehetné elő. A Molnak esze ágában nem lenne kijönni Horvátországból, ha nem szívatná és adóztatná szét Horvátország folyamatosan (halkan persze megjegyezhető, hogy valami olyasmi történik a Mollal, mint Magyarországon a külföldi bankokkal).

A Mol ráadásul tőzsdei cég, valóban van benne érdemi magyar állami tulajdon, de a cégvezetésnek a részvényesek érdekeit is nézni kell. Ha Horvátországban ellehetetlenítik a társaságot és csak egy orosz vevő akad az eszközeire, akkor nem a globális transzatlanti érdekeket kell követnie, hanem a részvényesi értékmaximalizálást.”