Nagy hiba lenne a történteket csak geopolitikai csatározásnak, orosz-amerikai energiapolitikai erőfitogtatásnak beállítani, ennél nyilvánvalóan több a magyar sár és a magyar felelősség.
„Már csak azért is kár az energetikai lobbiharcok irányába eltolni a kitiltási történetet, mert bármennyire is hangzatosan le lehet egyszerűsíteni a cikkekben azt, hogy Magyarország az oroszokra tett, és ez fáj az amerikaiaknak, a valóság sokkal összetettebb. Ha a három, a sajtóban megjelent fő vádpont, a Déli Áramlat, a Mol-INA kérdés és a paksi szerződések témáját megnézi valaki, muszáj néhány árnyaló megjegyzést is figyelembe vennie.
A Déli Áramlat, vagyis az orosz gáz, Ukrajnát kikerülő szállítása lehet ugyan oroszbarátság a résztvevő országokban, de nem a most sokat kritizált Orbán-kormányzat állapodott meg erről az oroszokkal, hanem az előző. Azt is érdemes hangsúlyozni, hogy az orosz gáz nem embargós áru egyelőre, és az orosz gázfüggőség ma még kikerülhetetlen adottság. Az orosz gáztól függetlenebb nyugati államok természetesen próbálhatják az EU versenyjogi érdekeit érvényesíteni a magyar, az osztrák, vagy a bolgár kormányzaton, de könnyű ezt az orosz gáztól nem függve, vagy az orosz gázfüggőségüket más megfelelő szállítási megoldással kipipálva hangoztatni. Az északi, vagy a »nagyon« nyugati tagországok nincsenek rászorulva az orosz gázra, a németeknek és a baltiaknak pedig már megvan a maguk elkerülő vezetéke, az Északi Áramlat.
Talán még pikánsabb a Mol helyzete. Itt a hírek szerint az lenne a magyar féllel az amerikai baj, hogy az INA horvát céget esetleg a Gazpromnak adná el Magyarország, azaz nem tartaná meg nyugati, uniós, vagy észak-atlanti érdekszférában. Csakhogy ez egy olyan sztori, ahol az Egyesült Államok sokkal inkább a szintén uniós tagország, Horvátországot vehetné elő. A Molnak esze ágában nem lenne kijönni Horvátországból, ha nem szívatná és adóztatná szét Horvátország folyamatosan (halkan persze megjegyezhető, hogy valami olyasmi történik a Mollal, mint Magyarországon a külföldi bankokkal).
A Mol ráadásul tőzsdei cég, valóban van benne érdemi magyar állami tulajdon, de a cégvezetésnek a részvényesek érdekeit is nézni kell. Ha Horvátországban ellehetetlenítik a társaságot és csak egy orosz vevő akad az eszközeire, akkor nem a globális transzatlanti érdekeket kell követnie, hanem a részvényesi értékmaximalizálást.”
Sok függ a szír lakosságtól és politikai erőktől, a globális nagyhatalmi szereplőktől. De az mindenképpen ígéretes, hogy Magyarország egész más helyzetben van most, mint a 2000-es évek elején.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A washingtoni fellebviteli bíróság döntése kötelezi az Apple-t és a Google-t a TikTok eltávolítására, ha januárig nem történik meg a platform amerikai értékesítése. Eközben Kína és az USA vezetése is más-más irányból intéz támadást.
A magyar gazdák ellenzik a brüsszeli javaslatot.
„Történelmi eredményt ért el az ország” – mondta a pénzügyminiszter.
Egy sikertelen támadásban az ukrán védelem FPV-drónokkal összesen nyolc támadó páncélost semmisített meg, a leírás alapján valahol Kupjanszk előtt.
