A legnagyobb István-értők sem mertek meredek, nagy ívű kijelentéseket tenni lelki alkatával, érzelmeivel kapcsolatban. Egyszerűen nem tudjuk megmondani, milyen ember volt.
„Úgy alakult, hogy az utóbbi években többször is írtam a Szent István- és az államalapítás-problémáról (például itt és itt), és rendre megdöbbentett, milyen visszajelzéseket kaptam, akár kommentben, akár olvasói levélben. »Idegen érdekek miatt kényszerítette kereszténységre a magyarokat!«; »Kiirtotta az ősmagyar vallást és az ősmagyar tudást!«; »Feudális maffiózó volt, aki tűzzel-vassal kényszerítette a népét!« – ilyesmik. Persze ennél Szörényi – ha fogalmazhatok így – jóval intellektuálisabb; csupán annyit akarok mondani, hogy fent is, lent is találni indulatokat az államalapító királlyal kapcsolatban.
A levélíró megközelítése viszont nagyon szimpatikus. Korábban kötelezettségből, később érdeklődésből olvastam el egy vagonnyi írást Szent Istvánról, politikájáról, szervező munkájáról, hadviseléséről, és úgy látom, hogy annak a történelmi szereplőnek a »mintafigurája«, akit most is, későbbi kutatások során is kizárólag a tettei alapján fogunk tudni megmérni. A legnagyobb István-értők (Györffy György, Kristó stb.) sem mertek meredek, nagy ívű kijelentéseket tenni lelki alkatával, érzelmeivel kapcsolatban. Egyszerűen nem tudjuk megmondani, milyen ember volt, hogyan bánt a hozzá közeli emberekkel, hogyan beszélt, mit érzett, mert erről nincsen megbízható történeti forrás. (A legendákat nem lehet ilyesmire használni.) Mint ahogyan arról sem, hogy pontosan hogyan nézett ki. (Utóbbi kérdésről, részletesebben.)
A nagyszabású régészeti feltárás olyan valóságot villantott föl, amiről a kutatók nem is álmodtak. Luxuscikkek, gazdagság és hatalmas város képe bontakozott ki a szakemberek szemei előtt.
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
Ha száz év múlva megírják az ezredforduló utáni két évtized történelmét, akkor annak a középpontjában nem politikusok vagy ideológiák lesznek, hanem a technológiai forradalom, és annak hatása a társadalomra.
Hogy a politikában az igazság a legveszélyesebb fegyver, azt két igazságbeszélő sorsa bizonyítja: Csurka Istváné és Gyurcsány Ferencé.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
A hazugság lényege, hogy mire használják ezeket a valós problémákat: keleti orientáció, jogállamlebontás, feudálkapitalista önkény.
Nyolc embert ítéltek el.
