„Nem vonzó ez a Nyugat most, persze. Az Európai Unió gazdasági és politikai válságban van. Haragszanak a déli államok az északiakra, az északiak a déliekre, a britek meg mindenkire. Nehéz azonosulni a brüsszeli döntéshozókkal, ha évekig tart a polémia arról, hogy bele legyen-e írva egy halálian unalmas jogi szövegbe a kereszténység, vagy ne legyen.
Elfelejtjük közben viszont, hogy mekkora szerencse, amíg ilyen problémákkal kell küzdeni. Nem azzal, hogy pár szerencsétlen hülye mikor ereszt ránk egy hat méteres rakétát. Talán ennek kell lennie az egyik első közös nevezőnek: a lassan hetven esztendős európai béke megőrzésének. Csak sajnos nem készült fel rá senki sem, hogy ilyen fenyegetettséggel kell pont a legrosszabbkor szembesülni.
Pedig Európa öndefiníciójának valahol itt kell kezdődnie. Európai az, aki a magántulajdont tiszteli. Európai nem ad kib*szott rakétát olyannak, aki azt se tudja, hova lövi. Európai tiszteletben tartja a másik nemzetet. Európai nem löveti le az újságírót, ha rosszat írnak róla, és nem csukatja le a politikai ellenfelét.
És minden fenti kritérium tekintetében, sajnos sem Ukrajna, sem Oroszország nem Európa.”