2014. március 21-én egy interjú jelent meg Ungváry Krisztiánnal, „Ma Magyarországon nincs igazi jobboldali párt” címmel. Ungváry Krisztián – akinek történészi munkásságát nagyra értékeljük – az interjúban többek között kifejti: „Kezdjük azzal, hogy ma Magyarországon nincs igazán jobboldali párt. Egy jobboldali párt csökkenteni kívánná az állam gazdasági újraelosztó szerepét, méghozzá radikálisan, ehhez képest ma baloldali és szélsőbaloldali pártprogramok váltogatják egymást, és nem is mindig tudjuk eldönteni, hogy ebből a társaságból ki a legszélsőbaloldalibb; nagy a verseny.”
Az idézett második mondattal egyet is értünk, mert valóban egy igazi jobboldali párt erre törekedne, ezzel ellentétben a magát jobboldalinak hazudó Fidesz gazdaságprogramja és gazdaságpolitikája és jövőképe talán baloldalibb még az MSZP programjánál is.
A történésznek azzal a mondatával, hogy „ma Magyarországon nincs igazi jobboldali párt”, nem tudunk egyetérteni. Ha valaki elolvassa a MoMa honlapján a párt programját, vagy belenéz a MoMa internetes oldalain megjelent interjúkba, írásokba, vagy csak nyomon követi a párt elnökének a gazdaságpolitikáról, és azon belül az állam szerepéről közel két évtizede következetesen képviselt nézeteit, akkor csak arra a következtetésre juthat, hogy a MoMa egy igazi jobboldali értékrendet valló párt.
Ennek alátámasztására hadd idézzük az Európai Parlament Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakcióvezetője, Martin Callanan – aki a brit konzervatív párt első öt vezetője közé tartozik – mondatait, amelyek március 6-án jelentek meg A Budapest Beacon oldalán:
„Ezért fontos, hogy üdvözöljük a Modern Magyarország Mozgalmat, ami alig egy év alatt épült fel. Magyarországnak végre igazi konzervatív pártja van, amely támogatja azokat az elveket, amelyek országomat naggyá tették Margaret Thatcher – politikai példaképem idején. Bokros Lajos haja talán nem annyira tökéletes, de az biztos, hogy ő áll legközelebb Magyarországon ahhoz, amit Thatcher képviselt!
Országom – mielőtt Thatcher hatalomra került – hosszú és elnyúló válságtól szenvedett, ami a az egymást követő kormányok állami intervenciós politikának, a büntető adóknak, az államosításoknak, a központosított egészségügyi és oktatási rendszernek, a monopóliumnak és az államadósságnak volt köszönhető.