2006 áprilisában az akkori baloldal egy hatalmas tüntetésen mutatta meg az erejét. A tüntetések mindig erődemonstrációt is jelentenek. Jelzik, hogy vagyunk, s tele önbizalommal. Minthogy a politika mégiscsak az erő és a befolyás megszerzéséről is szól, ha sikeres a demonstráció, akkor sokan azt mondják, lám, érdemes rájuk szavazni, hiszen erőt sugároznak. Biztos vagyok benne, hogy sok tízezer ember lesz ott és győzelmi hangulatot sugall majd.
Akkor is, ha az előző nap sok százezer ember vonul majd a Fidesz mellett?
Nagyon más a jobboldal politikai kultúrája, mint a miénk. Utcai tüntetéseken mi akkor sem vertük meg őket, amikor nyertünk a választásokon. 2002-ben azt harsogták a Kossuth téren, hogy kétmilliónyian vannak. A baloldali szavazók többsége békésebb fajta. Kevésbé gondolják, hogy a politikát az utcán kell megvívni. És a végeredmény szempontjából valóban az a perdöntő, hányan mennek el szavazni és ők hogyan döntenek. Ha magas lesz a választási részvétel, 65 százalék körüli, vagy azt meghaladó, akkor inkább mi győzünk. Ha a Fidesz mostani kampányával, azzal a sugallattal, hogy az eredmény már eldőlt, el tudja érni, hogy az emberek otthon maradjanak, akkor nem nyerünk.”