„E két utolsó pont tulajdonképpen a szokásos kívánságműsor jellegű pártprogramok sorába tartozik. Vegyük át kisiskolásan. A gyermekéhezés a szegénység növekedésének, az pedig gyenge gazdasági teljesítménynek a következménye.
A megelőző hét ígéret pedig mind, egytől egyig, szembe megy azokkal az egyszerű, világos és működőképes tételekkel, amikkel egy gazdaságot fel lehet pörgetni.
Nosza, álljunk neki ismét hiány és csökkenő bevételek mellett többet költeni! Hátha most bejön!
Sok egyéb mellett elvárható lett volna, hogy legalább elméleti ígéretként megemlítsék a közjogi romeltakarítást. Mit szól ehhez Bokros Lajos? Az oktatás valódi reformja pedig meg sincs említve, holott enélkül a kulcsfontosságú átalakítás nélkül hosszabb távon is elolvad a remény.
Ennyit szerettem volna mondani a kormány/korszakváltók 8 pontjáról.”