A második választáshoz közeledve Antall egyre gyakrabban vetette fel azt a gondolatát, hogy az MDF, az SZDSZ és a Fidesz legjobbjaiból kellene egy új, polgári pártot létrehozni.
„A második választáshoz közeledve Antall egyre gyakrabban vetette fel azt a gondolatát, hogy az MDF, az SZDSZ és a Fidesz legjobbjaiból kellene egy új, polgári pártot létrehozni. Ez annyiban érdekes, hogy igazolja állításomat: értékelvű pragmatizmus jellemezte, nem doktrínákban gondolkodott és nem volt kicsinyes. Képes volt a kiválóságot, a jövőbeli partnert meglátni a jelen ellenfeleiben is. Ma ez a pártképlet értelemszerűen nem létezik. De a gondolat nagyon is aktuális: ha egymásban a demokratát látjuk, s az ellenfél adott, akkor csak az ország érdekét nézzük, és ennek megfelelően cselekedjünk. Antall vállalta a felelősséget a döntéseiért, s ez az egyik legkomolyabb politikusi erény. Nyilván ma is vállalná. Vajon mi is képesek vagyunk erre?
Antall József egy ellentmondásos, csalódásokkal teli időszakban vezette az országot. Húsz éve nincs közöttünk, ám egyre több mindenben igazolja őt az idő. Halálában járja be azt az utat, amit életében érdemelt volna meg: államférfivá emelkedik vészterhes és kicsinyes korunkban. Fel van adva a lecke számunkra…”