„Miután túlvagyunk a gúnyos szájhúzáson, elemi felháborodáson vagy dühöngésen (ki-ki vérmérséklete szerint), amit az a hír váltott ki, hogy Vidnyánszky Attila lett a Kaposvári Egyetem egyik rektorhelyettese próbáljuk meg több oldalról, nyugodtan átgondolni ezt a dolgot. (…)
3. Azt sem szabadna kifogásolni, hogy kinek hány funkciója, sőt állása van. Elég felháborító például, hogy az alsó- és középszintű oktatásban megtiltják a pedagógusoknak, hogy másodállást vállaljanak – ugyan, miért? Természetes, hogy aki bírja, akinek ideje van rá, akinek nagy szüksége van erre, dolgozhasson, másodállásban (vagy akár harmadállásban) is. Az olyan bizottsági, egyesületi funkciókat pedig ne számítsuk ide, amelyek nem jelentenek különösebb időt, elfoglaltságot, munkát.
De azért gondoljunk csak bele: a Google szerint a Nemzeti Színházból a Kaposvári Egyetem Művészeti Karához odaérni 2 óra 3 perc; a leggyorsabb vonat a két város között 3 óra. Ha az igazgató úr csak hetente kétszer teszi meg ezt az utat, az heti 8 (vagy 12) értékes óra, csak az utazásra – és hát némi időt el kell tölteni az Egyetemen is. S ezt nem lehet az üres éjszakai vagy hajnali órákra időzíteni. Mindezt akkor, amikor éppen indul az első évad, és ebben nem kevés szerepet vállal – az igazgatóságon túl – Vidnyánszky Attila rendező is. A 7óra7 írása szerint: meghatározó szerepet. Azért nemcsak mint igazgatónak, de mint rendezőnek is illene minél több próbán és előadáson jelen lennie. Lehet ezt bírni?”