Előny és fölény: Tusványos és a balos sajtó

„Az az érzésem, hogy a Mancs és a vele egy véleményen lévők körülbelül úgy állnak Tusványoshoz, mint a kilencvenes évek jobboldala a Szigethez. Igen, tudom, a Sziget nem politikai rendezvény, nem is volt az, nem beszélt ott sem Orbán, sem Horn, Medgyesy vagy Gyurcsány, de ettől még Tusványos pusztán a Kiskörúton belüli politikai törésvonalak mentén való értelmezése rokon azzal, ahogy egykor a jobboldal a mocsokban fetrengés, drog, alkohol, gruppenszex vonalon tudta értelmezni a liberálisnak kikiáltott Szigetet anélkül, hogy elnézett volna rá. A különbség az, hogy a jobboldali fősodor azóta kinőtte a Sziget-fóbiát, a Mancs és társai azonban nem nőtték ki a Szigettel szinte egykorú Tusványossal szembeni irracionális fóbiájukat. Pedig szerintem ők is élveznék, ha elnéznének rá, mégis kellemesebb a nyári klíma Tusnádfürdőn, mint a budapesti szerkesztőségekben.

Ám nem is kellene magyarázni az egész problémakört, ha az utánozhatatlan Lengyel László nem írta volna meg maga, mi is a helyzet: »Ha van előnyünk és fölényünk, akkor a kert és a sátor az, ahol már és még nincs vezér. Ahol az író író, a történész történész, az újságíró újságíró és az ember ember lehet. Az egyetlen állat, amelyik párbeszédet folytat, érvel, vitázik. A kert és a párbeszéd a reményünk.«

Mindenki olyan ellenzéket szeretne, ahol a Mancs alapossága, Kálmán C. György publicisztikái, ahol Teddy kertje előny és szellemi fölény. Köszönjük és így tovább!”