Szilvásy ügy? Ugyan!

„Ugyanúgy fel kell háborodni azon a koncepciós peren, amelyben elítélték az egykori titokminisztert, Szilvásy Györgyöt és társait. Felháborító, hogy Szókratész híres mondásának parafrázisaként kijelenthetjük: egy valamiben vagyunk biztosak, abban, hogy nem szabad tudnunk semmit. Felháborító, hogy míg a tisztán látás érdekében Kerekes Zsuzsa arra kéri a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot, hogy »vizsgálja meg, hogy a Törvényszék elsőfokú ítéletének indokolását törvényesen minősítették-e«; addig Kocsis Máté a honvédelmi és rendészeti bizottság fideszes elnöke a kérdésekre csak egy újabb maffia-baloldalos nyilatkozattal reagál.

Rengeteg történelmi párhuzamot is lehetne említeni és azokon is fel lehet háborodni. Ami azonban valósággal kétségbeejtő, az az, hogy a regnáló hatalom, amikor látja, hogy csökken a közellenségnek kikiálthatók, a TV-ben bilincsben meghurcolhatók száma, akkor a társadalmi igazságosság, a jogszabályok tiszteletére nevelés köpönyege alatt olyan szabályozást teremt, ami biztosítja a lét szélére kitaszítottak bővített újratermelését. Mert bár a jelenlegi legnagyobb botrány a Szilvásy-ügy, de már látjuk, hogy kormány később is gondoskodni fog a vádlottak padjának folyamatos feltöltéséről.

Ha azt mondjuk, hogy kis áldozat ez, a lakosság töredéke, mit érdekel minket a kicsi kára a nagy javára, akkor ez az ország fog töredékké válni, Radnóti Miklós töredékévé!”