„Az az Ángyán lett »a« referencia, aki példásan hallgatott az illiberális demokrácia intézményesítése közepette, egy hangja nem volt az ország alkotmánytalanításához. Nézzük csak meg a szavazási magatartását. Nem azt a párat, amiben szemben ment, azt a több százat, amikor nem.
Ángyán minden jó szándéka és kiállása ellenére is egy szavazógép, egyike a negyedik alaptörvény-módosítóknak. Ha Ángyán lesz a minta, akkor ezzel a relativizáló szemléletmóddal kimegy minden érv a NER-kritikusok lábai alól. Nincs ugyanis olyan, hogy »csak kicsit vagy nagyon« negyedik alaptörvény-módosító. Látom a földkérdés terén Ángyán igyekezetét, értem, hogy nem kívánja hagyni, hogy ne »erős gazdasági érdekcsoportok« (idézet tőle) domináljanak a kormányzati földpolitikát illetően. Olyan jogállam-felfogás viszont nincs, hogy földügyek kapcsán keressük a jogállami elveket (úgymint átláthatóság), hajléktalanok vegzálása során viszont nyírbáljuk azokat.
Ki kell jelenteni: Ángyánnak a föld és saját maga mögött állók (gazdák, szakma, bármi) érdeke fontosabb lett, mint a jogállam. Utóbbiról is van véleménye, tisztelheti is, de megvédeni már nem kívánta.”