Mihez kezd a győzelmével Obama?

„Barack Obamának nincs sok ideje, hogy győzelmének örüljön. Az első dolga az, hogy az ellenzékkel együttműködve megoldást találjon arra a problémára, amit - jellemző amerikai melodrámával - úgy hívnak, a költségvetési szakadék (fiscal cliff). Ez azt jelenti, hogy ha az végéig nem születik megállapodás az adók és a kiadások új rendszeréről, akkor egy sor, az elmúlt évtizedben bevezetett adócsökkentés automatikusan megszűnik, mintegy ötödével emelve a szövetségi állam bevételeit. Ez kb. a felére csökkentené a költségvetési hiányt, viszont óriási pofon volna a gazdaságnak: egyes becslések szerint akár 4-5 százalékot is levenne a gazdasági növekedésből, vagyis recesszióba taszítaná Amerikát (és talán a világot is).

Az amerikai politikai élet manapság annyira megosztott, hogy nehéz elképzelni, a pártok valamiféle nagyívű kompromisszumra jutnak egymással. A jobbszélre sodródott republikánusok egyáltalán semmiféle adóemeléshez nem hajlandóak a nevüket adni, a demokraták pedig a szociális kiadásokból nem engednek. Márpedig a változatlanul fele-fele arányban megosztott kongresszusban - a képviselőházban republikánus többség, a szenátusban demokrata - egyik párt sem tudja a másikra kényszeríteni akaratát. Az amerikai kormányzatot úgy tervezték, hogy senki ne diktálhasson, a kompromisszumkényszer a rendszerbe van építve - ezért baj, hogy a pártok nézetei ennyire eltávolodtak egymástól. Obama olyan kis fölénnyel nyert, hogy még az sem mondhatja, politikája egyértelmű felhatalmazást nyert. A költségvetési szakadék sokkja mindenesetre olyan nagy volna, hogy valamiféle megegyezés bizonyára születni fog, de valószínűleg egy se hús, se hal kompromisszumot kell elképzelnünk - esetleg az egész kérdés elnapolását egy későbbi időpontra.”